A pesszimistább közgazdászok a 2008-ashoz hasonló válságot jósolnak, de az optimistábbak is jelentős lassulásra számítanak a világgazdaságban. A fordulat a megtakarításokat is veszélyezteti, beleértve a nyugdíjra félretett összegeket is. Megmutatjuk, milyen befektetések tarthatják meg az értéküket válság idején is.

Az elmúlt néhány évben rendkívül magas fokozatban pörgött a világgazdaság, a tőzsdeindexek rendre zöldben zárták a negyedéveket, az államok pedig a nemzeti össztermék kiemelkedően magas növekedéséről számolhattak be – Magyarországon például a legutóbbi GDP-adatok 5 százalék körüli éves növekedést mutattak.  A konjunktúra ideális környezetet teremtett a befektetéshez, nemcsak a vállalatok, de a kisbefektetők számára is, látványosan növekedtek a részvényekhez, tőzsdeindexekhez kötött befektetési alapok.

Nem csak a tőzsdézők problémája

A gazdasági elemzők már jóval előre figyelmeztettek arra, hogy ez a sebesség nem tartható sokáig, és az inga hamarosan vissza fog lendülni. Ennek a jelei ma már nyilvánvalók: a valutaárfolyamok kiszámíthatatlanná váltak, megtorpant az amerikai részvényárfolyamok emelkedése, a német GDP például már sorban a harmadik negyedévet zárja negatív eredménnyel. Németországot különösen nagy aggodalommal figyelik a hazai elemzők, már csak azért is, mert jó eséllyel a német piac lehet az aktuális recesszió epicentruma.

Németország egyik legelismertebb gazdasági kutatóintézete, az IFO idén nyáron is elvégezte rendszeres, 9000 német vezető véleményét összefoglaló piackutatását, amelyből kiderült, a német menedzserek bizalmi indexe ugyanolyan alacsonyan áll most, mint a 2008-as válság idején. A visszaesés az eddigi számok alapján különösen a német autóipart érintheti, ami a magyar gazdaságra különösen súlyos hatással lehet. Sokan azt gondolhatják, „szerencsére én nem tőzsdézem, ez engem nem érint”.

Valójában azonban, ha van bármilyen megtakarításunk, már magunk is érintettek vagyunk. Hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárakban vagy befektetési célú biztosítási számlákon elhelyezett megtakarításokat közvetve tőzsdei értékpapírokba fektetjük be.

Vagyis a megtakarítások értékét és hozamát is befolyásolják a tőzsdei árfolyamok, és egy krach esetén ezek értéke is csökkenhet átmenetileg.

Nem jelent megoldást azonban az sem, ha értékpapír vagy megtakarítási számla helyett készpénzben tartjuk a vagyonunkat. Egy komolyabb válság a valutaárfolyamokat is megtépázhatja, így a készpénz rendkívül kockázatos „befektetésnek” számít, balszerencsés esetben a készpénzes megtakarítás a rosszul megválasztott értékpapírokénál is többet veszíthet értékéből. Az ideális megoldás az, ha a szűkös időkre felkészülve válságálló pénzügyi termékekbe fektetünk.

Nemesfém vagy állampapír?

Klasszikus menekülőtermékként élnek a köztudatban a nemesfémek, elsősorban az arany (ez lehet fizikai arany, vagy a befektetési szolgáltatóknál jegyezhető certifikát). Negatív konjunktúrában valóban nő a kereslet a nemesfémekre, így nő az árfolyamuk, azonban tévhit, hogy a nemesfémek ára stabil.

Az elmúlt 10 évben volt olyan időszak, amely során az arany árfolyama több mint 40 százalékos, az ezüsté több mint 70 százalékos esést szenvedett el.

Valós kockázat, hogy a kialakuló válsághangulatban roham indul a nemesfémekért, ami hirtelen felveri az árfolyamokat, azonban a kezdeti rohamot korrekció, vagyis újabb árfolyamzuhanás követheti.

Biztonságosabb menekülőtermék az államkötvény. Szemben a részvényekkel, a kötvények hozamát nem az árfolyamnövekedés adja, ehelyett az államok a lejárati idő elteltével garantálják egy bizonyos mértékű hozam kifizetését. Az államkötvények garantált hozama és a befektetett gyakorlatilag csak az adott állam csődje esetén kerül veszélybe – bízhatunk benne, hogy ilyen súlyos válság nem lesz.

A magyar állam az utóbbi egy-két évben több, rendkívül kedvező hozamú államkötvényt is kibocsátott, a legnépszerűbb ezek közül a Prémium Állampapír és a MÁP Plusz. A két termék között a fő különbség, hogy a Prémium Állampapír hozamának értékét mindig az éves inflációhoz igazítják. A MÁP Plusz kamata magasabb, azonban a valós értékből le kell vonni a forint inflációját. Egyelőre nem lehet egyértelműen megmondani, hogy recesszió esetén melyik állampapír jegyzése éri meg jobban. Magas infláció mellett egyértelműen a Prémium Állampapír a jobb befektetés, azonban válság idején globális szinten inkább az alacsony infláció jellemző. Ugyanakkor a forint is megroppanhat, ha Magyarországot különösen súlyosan érinti a visszaesés, erre pedig van némi esély, ha igaznak bizonyulnak azok a jóslatok, hogy a következő válság a német gépiparból gyűrűzik majd be.

Nem érdemes ugyanakkor minden megtakarításunkat állampapírba fektetni: a legtöbb pénzügyi tanácsadó szerint egy recesszió alatt úgy tudjuk leginkább biztosítani a vagyonunk értékét, ha minél többféle eszközbe fektetjük azt, amelyek között továbbra is lehet helye akár a részvényeknek is. A sokszínű portfólión belül körülbelül 50 százalékos kötvényarányt javasolnak az elemzők.

A portfólióban lehet helye továbbá az abszolút hozamú (más néven total return) alapoknak. Ezek árfolyamát részben tőzsdei értékpapírok árfolyama (részvények, vállalati kötvények, államkötvények, derivatívák stb.), részben határidős ügyletek eredménye alapján nyújtanak kis összegű, de szintén garantált hozamot.

Nem késő elkezdeni nyugdíjra gyűjteni

Felmerül a kérdés, mi a helyzet akkor, ha a befektetésünk nagy részét valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási számlán (önkéntes pénztár vagy befektetési célú biztosítás) gyűjtjük? Szerencsére ilyen esetben is van rá lehetőségünk, hogy válságállóbbá tegyük a befektetésünket. A nyugdíjbiztosítások lehetővé teszik, hogy magunk válasszuk meg, hogy a számlánkra fizetett összeget milyen pénzügyi eszközökbe fektessék, de ha önkéntes nyugdíjpénztári számlát nyitunk, ott is választhatunk alacsonyabb kockázatú, azaz stabilabb pénzügyi eszközökhöz kötött befektetést.

Ha még valakinek nincs nyugdíjcélú megtakarítása, a várható gazdasági visszaesés sem kell, hogy elriassza a számlanyitástól, hiszen a megfelelő befektetési eszközök kiválasztásával recesszió idején is megőrizhető a megtakarítás értéke.

Minden eddigi állampapírnál magasabb hozamot ígérnek a sokszor elhalasztott nyugdíjkötvénynek (leszámítva a Babakötvényt). Összeszedtük, mit lehet tudni jelen állás szerint a várhatóan nyár végén érkező nyugdíj-előtakarékossági állampapírról.

A kormány még tavaly ősszel jelentette be egy új állampapír kibocsátását, amivel az állam gyakorlatilag belép a magánnyugdíj-piacra. A nyugdíj-előtakarékossági kötvény bevezetését azóta többször elhalasztották, és most úgy tűnik, nyár végére lesz kapható az új állampapír. A hivatalosan Nyugdíj-előtakarékossági Magyar Állampapírnak (NYEMÁ) nevezett nyugdíjkötvény alternatívája lehet az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a nyugdíj-előtakarékossági számlának (NYESZ).

A nyugdíjkorhatártól függ, mikor férünk hozzá a pénzünkhöz

A nyugdíjkötvény célja egyrészt a hagyományos állami nyugdíjkasszára nehezedő teher csökkentése, másrészt a terv összefügg a kormány azon szándékával, hogy még a várható gazdasági lassulás előtt csökkentse az államadósságot.

Hiszen a nyugdíjkötvény minden ízében államkötvény lesz, a vásárlásával a fennálló államadósság egy részét vállalhatjuk át kamatokért cserébe.

A nyugdíjkötvény különlegessége – ahogy azt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője, Barcza György ismertette áprilisban –, hogy a befektetett pénzt a hozammal együtt csak nyugdíjba vonuláskor kapjuk vissza. Ez újdonság, hiszen a korábbi hírek még arról szóltak, hogy 65 éves kor alatt is visszaváltható lesz a kötvény. Ez azt is jelenti, hogy a hozzáférhetőség a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz lesz kötve, vagyis egy korhatáremelés miatt később férhetünk hozzá az összegyűjtött pénzünkhöz.

Arról egyelőre ellentmondásos információk jelentek meg a sajtóban, hogyan működik majd pontosan a takarékoskodás. Egyes értesülések szerint annak, aki nyugdíj-előtakarékossági céllal számlát nyit az államkincstárnál, a kötvénybe havonta kell, hogy egy fix összeget, havi 10-40 ezer forintot fektessen – hasonlóan egy nyugdíjbiztosításhoz. Későbbi hírek szerint viszont a nyugdíjkötvény inkább hasonlít majd a hagyományos értékpapírokra, azaz bármikor, bármekkora összeget bele lehet fektetni, akár rendszeresen, akár esetenként, a hozamot pedig automatikusan újra befektetik a számlán.

Mennyi lesz a nyugdíjkötvény hozama?

Barcza György elmondása szerint azt, hogy a nyugdíjkötvény nyereséges marad, garantálja majd az is, hogy a kamatot mindig az éves inflációhoz kötik majd, vagyis a mindenkori infláció lesz a kötvény kamatbázisa. Ehhez jön még hozzá a tényleges hozamot jelentő kamatprémium, ami várhatóan 1,7–3 százalék között lesz majd. Emellett a nyugdíjba vonuláskor nem kell majd befizetni a befektetésből szerzett haszon 15 százalékát kamatadóként, személyi jövedelemadó formájában. Ez egyébként igaz lesz más, 2019 júniusától kibocsátott államkötvényekre is, például a június 3-án debütáló Magyar Állampapír Pluszra (MÁP Plusz, korábbi nevén Nemzeti Kötvény).

Az csaknem biztosnak tűnik, hogy az nyugdíjkötvény a többi állampapírhoz képest kedvezőbb kamatot garantál. Az új kötvény hozama például a jelenlegi, 5 éves prémium állampapírénál biztos, hogy magasabb lesz valamivel, ez az értékpapír ma az infláció felett 1,7 százalékot fizet. Ennél biztosan magasabb lesz a nyugdíjkötvény hozama, de az, hogy pontosan mennyivel, még nem világos – elvileg az életkor, azaz a futamidő hossza is befolyásolja majd a kamatprémium mértékét. Az államkincstárnál ingyen lehet majd számlát nyitni, azaz az alapkezelési vagy a befektetés számlavezetési költsége is megspórolható.

Az igazi kérdés nem is az, hogy a nyugdíjkötvény jövedelmezőbb lesz-e a többi állampapírnál (valószínűleg igen), inkább az a kérdés, hogy ilyen hosszú időtávon nem kereshetnénk-e magasabb hozamokat az alternatív, már most is elérhető és államilag támogatott megtakarításoknál, mint amilyen a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a NYESZ. És ez az, ami egyáltalán nem biztos, tehát hogy a nyugdíjkötvény képes lesz-e megverni ezeket a piaci megoldásokat, de ennek eldöntéséhez előbb meg kell várnunk a nyugdíjkötvény pontos részleteinek közzétételét.

Annyit tudni lehet, hogy a nyugdíjkötvényből az önkéntes nyugdíjpénztárak nem vehetnek majd, ezzel nem növelhetik a szolgáltatásaik értékét, az új kötvény csak magánszemélyeknek lesz elérhető. Azaz a nyugdíjkötvény bevezetése önmagában nem befolyásolja a nyugdíjpénztáraknál elérhető hozamot. Megjegyzendő, hogy az önkéntes pénztárak hozamai a tőkepiac viszonyaitól függően erősen ingadozók. Tavalyelőtt a nagyobb hazai önkéntes pénztárak közül ötnél még 10 százalék feletti hozamnak örülhettek a tagok, tavaly viszont még a legjobban teljesítő pénztárak ügyfelei sem jutottak 2 százaléknál magasabb hozamhoz.

A nyugdíjkötvény kockázatai

Ugyanakkor a nyugdíjkötvénynek is megvannak a maga kockázatai. Államkötvény vásárlásával a pénzünket az államnak adjuk kölcsön, így probléma lehet, ha az államháztartási hiány időközben elszabadul, és a futamidő lejártakor az állam nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ez a kockázat jelen van minden államkötvénynél, de igen ritka, hogy egy állam valóban annyira fizetésképtelenné váljon, hogy ne tudja visszafizetni a kötvényeket – ilyesmi általában csak extrém esetben, államcsőd vagy csődközeli helyzet esetén következik be. Viszont, mivel a nyugdíjkötvény futamideje több évtized is lehet, úgy ez a kockázat is nagyobb, mint a rövidebb távú kötvények esetében. A nagyobb „kockázat” az a veszteség lehet, amit az alternatív megoldások ki nem használása miatt szenvedünk el.