Százezreket spórolhat az, aki lemond a káros szenvedélyekről

Sokat beszélünk arról, mibe érdemes fektetni a megtakarított pénzünket – részvényalapba, állampapírba, nyugdíjpénztárba stb. Arról ritkábban esik szó, miből lehet megtakarítani, pedig a magyar családoknak általában nagyobb dilemmát okoz ez, mint a legjobb hozamú befektetés kiválasztása. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen kiadásokra költünk a legtöbbet, és ezek közül melyek azok, amelyekből érdemes lefaragni.

Vannak olyan kiadások, amelyekből eleve nem igazán lehet spórolni. Az Eurostat legfrissebb, 2017-ben felvett adatai szerint a magyar háztartások kiadásai nagyrészt ilyenekből állnak: a teljes büdzsé 37 százalékát teszik ki az élelmiszerkiadások és a lakhatás költségeinek (lakbér, rezsi, közös költség) fizetése. További 4,2 százalékot tesznek ki egy átlagos családban az egészségügyi ráfordítások, de viszonylag sokat, a jövedelmünk 13,2 százalékát költjük közlekedésre is.

Növekvő költségek

Ezek a költségek várhatóan a jövőben is jelentős részét teszik majd ki a háztartások kiadásainak. Élelmiszerre már 2017-ben is az EU-átlagnál jóval magasabb arányban költöttünk, az elmúlt egy évben pedig átlagosan 3,5 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára. Lakhatásra az EU-átlagnál kisebb arányban költünk, aminek fő oka, hogy a magyarok viszonylag kis része él albérletben, népszerűbb megoldás a saját lakás vásárlása önerőből vagy lakáshitellel. Ugyanakkor a magyar városokban folyamatosan nőnek a lakbérek: tavaly országszerte átlagosan 5,1 százalékkal lettek drágább az albérletek, Budapesten pedig ennél is magasabb lehet az emelkedés.

Az egészségügyi kiadások, azon belül a magánorvosi ellátás már egy olyan tétel, amiből egyes családok lefaraghatnak. Magánorvosi szolgáltatásokra évről évre több pénzt fordítunk, és a kezelések és vizsgálatok költségeit nagyrészt nem biztosítók állják, hanem a páciensek nagy része nem magánbiztosítók fedezik, hanem a páciensek nagy része személyesen, alkalmanként fizet a klinikákon egy-egy alkalom után. Szakorvosi konzultációkért, diagnosztikai vizsgálatokért akár 12-25 ezer forintot is elkérhetnek, a komolyabb kezelések, például egynapos műtétek pedig ennél is jóval költségesebbek lehetnek. Ehhez képest jelentős összegeket takaríthatunk meg, ha egészségbiztosítást kötünk, amelyek rendszerint fedezik a magán járóbeteg-ellátás, a diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos beavatkozások díjait is. Ezek havi ára jellemzően 5-8 ezer forintál kezdődik, de a beteg életkorától és egészségi állapotától függően magasabb is lehet a költség.

Rengeteget költünk cigire és italra

Amivel a magyar családok mindenképpen jelentős összegeket spórolhatnak, az a különböző káros szenvedélyek elhagyása. Először is a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról érdemes beszélni, ezekre ugyanis átlagosan több pénzt fordítunk, mint az egészségügyi kiadásokra, a gyermekek oktatására, ruházkodásra és lakberendezésre. Magyarországon egy átlagos háztartás jövedelmének 7,4 százaléka megy el italra és cigarettára, ami jóval magasabb, mint az EU-s átlag. Mindez nem a szeszesitalok és a dohánytermékek magas árainak köszönhető, hiszen ezekért a termékekért az uniós átlagárnak körülbelül a kétharmadát kell csak kifizetni a magyar boltokban. Inkább az alkohol- és cigarettafogyasztási szokások hozhatók fel magyarázatként: az egy főre jutó alkoholfogyasztásban hét, míg a cigarettafogyasztásban öt tagállam lakossága előzi csak meg a magyarokat.

Nézzük, mit jelent ez forintban kifejezve! Az egy főre jutó alkoholfogyasztásról szóló adatok alapján az átlagos magyar fogyasztó havi szinten 5375 forintot költ szeszesitalra. A dohányzás ennél is költségesebb szenvedély: az aktív dohányosok hazánkban napi átlag egy doboz elszívásáról számolnak be, ami naponta legalább 1100 forint kiadást jelent.

Egy hónapban ez már 33 000 forint, egy évben pedig közel 400 ezer forint elfüstölését jelenti.

De ha az ember ennek csak fél dobozt szívna el naponta, már az is 16.500 forint költséget jelent minden hónapban. A cigit persze nem könnyű letenni, de akinek sikerül, az évente százezres nagyságrendű összegeket takaríthat meg.

Összességében elmondható, hogy az ivás és a dohányzás mérséklésével az átlagos háztartások havi szinten több tízezer forintot takaríthatnak meg, ami az élvezeti cikkek helyett megtérülő befektetésbe is kerülhet. Ha például 30 éves korunktól kezdve a havi 15.000 forintot egy nyugdíj-megtakarításba fektetjük, időskorunkra már milliós nagyságrendű megtakarítást teremtenek a rendszeres hozamok. Arról nem is beszélve, hogy a káros szenvedélyek nélkül az egészségügyi kiadásaink is alacsonyabbak lehetnek.

A lottó nem befektetés

A nikotinfüggőségnél és az alkoholizmusnál kevesebb szó esik a szerencsejáték-függőségről, annak ellenére, hogy ez is a társadalom igen széles rétegét sújtja. A Szerencsejáték Zrt. felmérése szerint a magyar felnőttek 4 százaléka szerencsejáték-függő, 10 százalék pedig a függőség kapujának tekinthető mérsékelt rizikófaktorú kategóriába sorolható. Bár klinikai értelemben nem számítanak játékfüggőnek, mégis rengeteg pénzt adnak ki szerencsejátékra azok, akik hetente megjátsszák a lottószámokat. A Závecz Research adatai szerint az emberek 15 százaléka minden héten vesz ötöslottó-szelvényt, 10 százalék pedig hatoslottó-szelvényt.  A hetente lottózok között felülreprezentáltak az alacsonyabb jövedelmű, szakmunkás végzettségű emberek, illetve az 50 évesnél idősebbek.

Egy-egy lottószelvény persze nem jelent nagy költséget (az ötös- és hatoslottószelvények ára 250 forint), de ha rendszeresen játszik az ember, ezek ára hosszútávon összeadódik, pláne, ha egyszerre nemcsak egy szelvényt adunk fel. Évente átlagosan 53 ezer forintot költünk különböző szerencsejátékokra, és bár ezt sokan befektetésnek tekintik, valójában a játékosok töredéke nyeri vissza a pénzét. Annak az esélye például, hogy megnyerjük a lottóötöst, 1 a 44 millióhoz. A sorsjegyek esetében sem jók az esélyek: a legnépszerűbbBlack Jack játékban egy az 1,25 millióhoz az esélye annak, hogy elvigyük a főnyereményt.

Sok szerencsejátékos úgy véli, ha egymás után többször veszít, nagyobb valószínűséggel fog nyerni, vagyis ha elég sokáig játszik, gyakorlatilag garantált, hogy nyerni fog. Ez nem igaz, hiszen ha így lenne, a szolgáltatónak nem lenne üzlet a szerencsejáték.  Matematikailag pontosan ugyanolyan alacsony a nyerés esélye minden egyes játék alkalmával, akár ugyanazokkal a számokkal játszunk, akár minden héten mással.

Bár vonzónak tűnik a lehetőség, hogy pár száz forint befektetésével egyik napról a másikra milliomossá válhatunk, valójában ennek igen kevés az esélye, és a szelvényre, sorsjegyre költött pénzt valójában kidobtuk.

Ellenben, ha okosan fektetjük be azt a pénzt, hosszabb távon, szerényebb, de biztos hozamokkal valóban megtérül.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink