Sokat buktak tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak, de nincs ok a pánikra

Ijesztő számokat kaptak kézhez az év elején az önkéntes nyugdíjpénztári tagok. Sokaknak nemhogy nem gyarapodott a megtakarítása, de még buktak is pénztárakon, pánikra még sincs ok – bemutatjuk, miért.

Februárban komoly sokk érte az önkéntes pénztári tagokat, amikor megkapták az értesítést a befektetéseik éves eredményéről. 2018-at a magyarországi pénztárak nagy része negatív hozamokkal zárta, az MNB adatai szerint a tagok átlagosan a befektetésük 1,8 százalékát bukták el. Növekedést csak a harmadik negyedévben könyvelhetett el a szektor, míg az utolsó negyedévben 0,49 százalékos volt a tagok átlagos vesztesége. 2018 első félévében csaknem 24 milliárd forintot buktak a nyugdíjalapok.

Mi lehetett ennek az oka? A nyugdíjpénztárak eredményét leginkább két tényező befolyásolja: a hozamot garantáló pénzügyi eszközök árfolyama (azaz a magyar és a nemzetközi értékpapírpiac helyzete), valamint hogy hányan és mennyit fizetnek be a pénztárakba. 2018 egyik szempontból sem volt szerencsés év.

Rosszul muzsikáltak az állampapírok

A legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztárak többségében úgynevezett kiegyensúlyozott portfóliókat alkalmaznak, azaz a befektetéseket nagyrészt alacsony árfolyamkockázatú értékpapírokba, leginkább államkötvényekbe fektetik.

Magyarországon rendkívül nagy a pénztári alapokban az állampapírok túlsúlya, ezek aránya 65 százalék,

ezt követik a befektetési jegyek, 25 százalékkal (az állampapírok túlsúlyát nemrég még az MNB is kifogásolta).

Tavaly a nemzetközi piacok kiszámíthatatlansága az értékpapírok árfolyamát is kikezdte. A legjelentősebb hosszú állampapírokat összesítő MAX Index 773 ponton kezdte az évet, és októberben elérte a mélypontot, a 735-öt. Hasonló mértékben csökkent, január és szeptember között 737-ről 711-re esett, átlagosan tehát mintegy 3-4 százalékot estek az állampapír-portfóliók árfolyamai.

Évről évre kevesebb pénztártag

Eközben jelentősen csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma is: az MNB adatai szerint év végére 1,134 millió fizető tagja volta a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknak, mintegy 4000-el kevesebb, mint egy évvel korábban. A pénztárakból kilépők befizetéseit az intézetek a tb-nek adják át – a tb-nek átutalt pénz összege tavaly 28 százalékkal volt magasabb, mint korábban, ami jelentős kiesést okozott az önkéntes nyugdíjpénztáraknak. Összességében a nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon piaci értéke 247,5 milliárd forint volt 2018 végén, 2,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A kilépések nagy számához csak kis részben járult hozzá, hogy a parlament novemberben eltörölte a pénztári befizetések adómentességét, hiszen 2018-ban nagyjából csak a tavalyelőtti tendencia folytatódott, a kilépők száma 2017-ben is hasonló volt, emellett a cafeteriarendszert érintő változások csak idén léptek életbe. Ez persze azt jelenti, hogy várhatóan idén ennél is többel csökken majd a pénztártagok száma – ami kár, hiszen a befektetések hozama a tavalyi rossz eredmény ellenére jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban.

Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi visszaesés inkább kivételt jelent, mint szabályt: az elmúlt 10 évben a nyugdíjpénztári befektetések átlagos éves növekedése 7,41 százalék volt.

Hamarosan ledolgozzák a veszteséget

Az idei első negyedévben a 2018-as veszteségek nagy részét ledolgozták a kasszák. Az MNB adatai szerint az első három hónap után minden hazai nyugdíjalap pluszban áll, a legjobbak árfolyama az időszak alatt 7-8 százalékot is emelkedett.

A legjobban teljesítő portfólió az MKB növekedési portfóliója lett 6,7 százalékkal, de 6 százalék felett van a Szövetség növekedési portfóliója is. A növekedés a következő negyedévben is folytatódott, júliusban továbbra is pluszban állt az összes pénztári portfólió. A legmagasabb féléves hozamot az OTP Dinamikus portfóliója termelte. A 90 százalékban részvényeket vagy részvényekhez hasonló eszközökhöz kötött, igen kockázatosnak számító alap árfolyama 12,26 százalékot emelkedett. A második helyen az Allianz kockázatvállaló alapja végzett, több mint 10 százalékos hozammal.

A kockázatosabbnak tartott alapok többsége 6-9 százalék közötti hozamot ért el az első félévben, de viszonylag nagy hasznot hoztak az alacsony kockázatú kiegyensúlyozott alapok is, például az OTP kiegyensúlyozott alapja 6,58 százalékos hozammal, vagy az Aegon és az Aranykor kiegyensúlyozott portfóliói is 5 százalék fölötti árfolyamnyereséggel.

A legtöbb portfólió alapját képező állampapírok a tavalyi év vége óta szépen növekednek, nyárra a MAX állampapírindex már 9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbi mutatóhoz képest. Ha ez a tendencia folytatódik, az év végére is maradhat az önkéntes pénztári befektetések magas, 8-9 százalékos hozama.

A plusz adók kivetése sem tett jót a nyugdíjpénztáraknak

A jó hozamok ellenére azonban mégsem lehet felhőtlen a nyugdíjpénztári tagok öröme. A cafeteriaelemek újfajta adózása miatt számos cég megszüntette a pénztári befizetést mint béren kívüli juttatást. Ahol megmaradt, ott a munkáltató és a munkavállaló ma jövedelemként kell, hogy adózzon utána, összesen 54,5 százalékos adóteherrel. Az új adóból csak részben, 20 százalékos jóváírás vagy egy munkavállalói adómentességet garantáló opcióval spórolhatnak az önkéntes pénztári tagok – itt olvashat arról, hogyan érheti ez meg egy munkáltatónak és egy munkavállaló pénztártagnak.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink