Sok fiatal a nyugdíjas évei alatt is a családra támaszkodna

2019 augusztus 28. Nyugdíjmegtakarítás

A magyar fiatalok ötöde gondolja csak úgy, hogy rokonai támogatása nélkül is boldogulni tud majd nyugdíjasként, és mintegy felük arra készül, hogy a nyugdíj mellett is dolgoznia kell majd. A 30 év alattiak drámai mértékben nem bíznak az állami nyugdíjban: jó részük szerint szerint már huszonéves korban el kell kezdeni félretenni a nyugdíjas évekre.

A CIG Pannónia júliusban tette közzé a 18-29 évese korosztály körében végzett, a nyugdíjról szóló felmérés eredményeit. A kutatás eredményei kevéssé meglepők azok számára, akik figyelemmel kísérik a magyar nyugdíjrendszer alakulását – talán csak az okoz kellemes meglepetést, hogy a fiatalok mennyire tudatában vannak a helyzet súlyosságának, ami miatt kénytelenek évtizedekkel előre gondolkodni a pénzügyeikről.

Nem számítanak az állami ellátásra

A közvélemény-kutatás alátámasztotta más, hasonló felmérések eredményét: a fiatalok nem bíznak az állami nyugdíjban. Ennek oka lehet egyrészt az, hogy az állami ellátás már most is nagyon alacsony. A Magyar Államkincstár adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos nettó összege idén januárban csak havi 134.900 forint volt, ami már önmagában alig elég a megélhetésre. Ráadásul ezt az átlagot igencsak felhúzza a kisszámú, de több százezres összegű „luxusnyugdíjban” részesülő személy. Valójában az átlagosnak megfelelő, 100 és 150 ezer közötti nyugdíjat csak az idősek 40 százaléka, 800 ezer ember kap, és az idősek több mint negyedének a nyugdíja a havi százezer forintot sem éri el.

A másik ok, hogy a nyugdíjszint a jövőben már minden bizonnyal csak alacsonyabb lesz a mostaninál. A KSH előrejelzése szerint csupán 15 év múlva, 2034-re Magyarország lakosságszáma 8,85 millióra csökken, aminek közel negyede 65 év feletti nyugdíjas lesz, és ha csak addigra nem áll be valamilyen hirtelen demográfiai fordulat, a jelenlegi korfa alapján csak romlani fog az eltartó-eltartott arány.

A fiatalok nyugdíjkilátásairól Pozsár László, a Grantis nyugdíjszakértője is beszélgetett a Klubrádió műsorában:

Mikor kezdjünk félretenni a nyugdíjas éveinkre?

A CIG Életbiztosító felmérése szerint a fiatalok túlnyomó többsége felismeri az öngondoskodás fontosságát: csak 2,6 százaléka gondolja úgy, hogy elegendő lesz az állami nyugdíj, és a legtöbbjük szerint már évtizedekkel a nyugdíjkorhatár előtt érdemes elkezdeni takarékoskodni. A válaszadók több mint harmada (35 százalék) szerint már 18 és 25 éves kor között érdemes félretenni nyugdíjra, 29,9 százalék szerint pedig 25 és 35 év között elegendő elkezdeni takarékoskodni. Csak 22,2 százalék szerint elegendő, ha 35 évnél idősebb korban kezdünk nyugdíjra félretenni. Sokak szerint azonban még az előtakarékosság is kevés lesz: a megkérdezettek mintegy fele úgy véli, hogy időskorukban rokonaik támogatására fognak szorulni.

A kutatásban résztvevőket arról is kérdezték, szerintük hány évnyi nyugdíjas életre számítanak, illetve hogy mivel egészítenék ki nyugdíjukat és félretett megtakarításukat. A válaszadók több mint negyede szerint 5-10 évet tölthetnek nyugdíjasként, további 22 százalék ennél hosszabb, 10-20 éves periódusra számít. A nyugdíjkorhatár ma 65 év, míg a születéskor várható átlagos éllettartam (a férfiak és nők kilátásait átlagolva) 75,5 év. Ez alapján reális tehát a 10 év nyugdíj, ugyanakkor már a közeli jövőben számíthatunk az állami nyugdíjkorhatár emelkedésére.

Igaz, sokan nem számítanak pihenésre nyugdíjasként sem: a fiatalok 40 százaléka reméli, hogy nyugdíjasként semmilyen munkát nem kell majd végeznie, míg közel negyedük önkénteskedne, vagy jótékonysági célú munkát végezne. A válaszadók 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idős korában saját vállalkozása segítségével egészítené ki nyugdíját, 11 százalék pedig a jelenlegi pozíciójában dolgozna tovább.

Mennyit tesznek félre a fiatalok?

Bár a fiatalok nagy része fontosnak tartja az öngondoskodást, sokaknak problémát okoz az előtakarékosság, hiszen a mindennapi kiadások mellett egyszerűen nem marad pénzt, amit félretehetnek. A K&H csoport idei felmérése szerint a fiatalok valamivel több, mint fele, 53 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással, azonban ennek egy jelentős részét nem időskorra szánják:

csak a fiatalok 43 százaléka képez „általános tartalékot”, sokan egy-egy konkrét célra (lakásra, autóra, utazásra) takarékoskodnak.

További probléma, hogy azok, akik megtakarítanak, jelentős részben készpénzben vagy bankbetétben tartják a félretett pénzüket. Ez nemcsak a fiatalokra jellemző: az Intrum felmérése szerint a magyar háztartások mintegy 80 százalékának csak készpénzes vagy bankszámlán tartott megtakarítása van. Bár szükség esetén a készpénzben tartott összeg azonnal elérhető, mégis az így félretett vagyon értéke nemcsak, hogy nem növekszik, de az éves infláció miatt még veszteséget is elszenved.

A nyugdíjas évekre nyugdíjcélú megtakarítással érdemes készülni

Hosszú távra, például nyugdíjcélra a legelőnyösebbek az erre a célra létrehozott befektetési formák: a nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztár. Személyes élethelyzettől, preferenciától függ, ezek közül kinek melyik a legelőnyösebb, de az egyöntetűen igaz rájuk, hogy akkor segíthetnek a legtöbbet, ha már évtizedekkel előre elkezdünk félretenni. Ha harminc éves korunk előtt akár csak havi 10 ezer forintot fektetünk be ilyen módon, már akkor is többmilliós összeghez férhetünk hozzá nyugdíjasként.

Kérdésed van?
Keress minket!

A GRANTIS-nál abban hiszünk, hogy mindenkinek jár a hiteles, pontos, etikus tanácsadás. Mi szeretjük érthetően megfogalmazni az apróbetűs részeket, megismertetni az embereket a lehetőségeikkel, a kockázataikkal, és akkor vagyunk elégedettek, ha ingyenes tanácsadásunk nyomán ügyfeleink pénzügyileg tudatos döntéseket hoznak. Ha neked is tanácsra van szükséged, keress bizalommal!