Végre pontosan megismerhetjük a nyugdíjpénztári költségeinket

Pontosabban tervezhetjük jövőre a nyugdíjcélú megtakarításunkat: az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárakra is bevezeti az életbiztosításoknál régóta használt Teljes Költségmutatót. A mutató segítségével megtudhatjuk, milyen rendszeres költségeket vonnak le tőlünk pénztártagként.

Az úgynevezett Teljes Költségmutató (TKM) közzétételét még 2017-ben tette kötelezővé a Magyar Nemzeti Bank a befektetési célú életbiztosítást kínáló társaságoknak, igaz, a legtöbb hazai biztosító már ezelőtt is nyilvánosságra hozta ezt a mutatót. A TKM egy százalékos szám, amely egy adott futamidőre vonatkozik, és éves szinten mutatja meg az átlagköltséget. Például ha egy 20 éves futamidejű biztosítás TKM-je 1,8 százalék, az azt jelenti, hogy 20 év alatt az átlagos éves költség 1,8 százalék lesz – persze így lehetnek olyan évek, ahol kevesebb, máskor pedig több lesz az éves költség.

Becsült százalék

Az MNB januárban életbe lépő szabályozása bevezet egy új, az önkéntes pénztárakra vonatkozó mutatószámot, a TKMnyp-t. Még korábban a nyugdíjpénztárak csak a korábbi években felmerült költségeket tették közzé, addig a TKMnyp újdonsága, hogy a jövőben felmerülő költségeket próbálja megjósolni.

Vagyis a TKMnyp egy pénztártag feltételezett, hosszú távú megtakarításának modellezett költségét mutatja be 10, 20 és 30 éves futamidőkkel számolva.

A TKMnyp számítása, hasonlóan a TKM-hez, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által megadott kockázatmentes hozamgörbe alapján történik, és tartalmaz minden közvetett és közvetlen kiadást, amit 25 ezer forintos havi befizetés esetén felmerül. A költségek változhatnak attól függően, milyen értékpapír-portfóliót választunk, amikor csatlakozunk a pénztárhoz, ezért egy-egy portfólióhoz külön TKMnyp lesz elérhető.

Az MNB előrejelzése szerint a nyugdíjpénztárak teljes költségmutatója 0,5 és 2,28 százalék közé esik majd, vagyis évente átlagosan a befektetésünknek ekkora része lesz az, amit a társaságnál hagyunk. A valós haszon tehát úgy számítható ki, ha a hozam százalékából levonjuk ezt a költségmutatót. Tehát ha például a pénztári befektetésünk átlaghozama 7 százalék volt, a TKMnyp pedig 2, akkor összesen 5 százalékkal nőtt a befektetésünk értéke.

A befektetési életbiztosítások, például nyugdíjbiztosítások átlagosan drágább konstrukciók, mint a nyugdíjpénztári számlák. A biztosítások TKM-je 0,89 és 5,69 százalék közé esik, átlagosan tehát ezek drágább termékek, de nem törvényszerűen. Előnyük, hogy nagyobb szabadságot biztosítanak az ügyfélnek az értékpapír-portfólió kiválasztásában, így személyre szabhatóbb.

Nem mindegy, mennyit fizetünk be

Fontos tudni azonban, hogy a nyugdíjpénztárak által levont úgynevezett működési és likviditási költség mértéke attól függ, mennyi pénzt fizetünk be a pénztárba. Ez különösen az első években fontos, ilyenkor a kisebb összegű (a pénztáraknál az első két sávba tartozó, jellemzően évi 120-130 ezernél alacsonyabb) befizetések 6-10 százalékát is levonhatják. Az első években tehát garantáltan nettó veszteséget jelent majd a nyugdíjpénztári tagság. A későbbiekben már a csökken a likviditási költség jelentősége, az átlagos levonás a kisebb befizetés esetén is 1-2 százalékra esik vissza. Jó stratégia lehet ezért, ha az első évben a készpénzes megtakarításunk jelentősebb részét fizetjük be a pénztárba, ilyenkor a likviditási költség is alacsonyabb.

Hosszú távon az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók fő költségelemét nem a befizetés-arányos költségek jelentik, hanem a teljes vagyonra vetített (általában a szerződésben nem szereplő) portfóliókezelési költség. A Portfolio számítása szerint ez a nagyobb biztosítóknál évente az egy százalékot is megközelíti, amit nem az éves befizetésekre, hanem az egész vagyonra rónak ki – vagyis az éves hozamból azonnal le is vonhatjuk ezt az értéket.

A TKMnyp alapján pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen költségei lehetnek a nyugdíjpénztári tagságunknak. Azt, hogy mennyit nő a megtakarításunk értéke, már nehezebb megjósolni, hiszen a hozam mindig attól függ, hogyan alakult a portfóliónkhoz tartozó értékpapírok árfolyama az adott időszakban. Ez azt jelenti, hogy egy-egy évben még negatív hozam is előfordulhat, tavaly például a hazai pénztárak nagy része veszteséggel zárta az évet. Az MNB adatai szerint a tagok átlagosan a befektetésük 1,8 százalékát bukták el az árfolyamok kedvezőtlen alakulása miatt (amihez persze még hozzájönnek a TKMnyp-ben szereplő költségek is). 2018-ban az állampapírok árfolyamának zuhanása okozta a veszteséget, amelyek a pénztári portfóliók mintegy 65 százalékát adják. Ez a jövőben várhatóan változni fog, nemrég az MNB ajánlásban kifogásolta az állampapírok túlsúlyát, ehelyett sokszínűbb portfóliók kisebb kockázatot jelentenének a pénztártagok megtakarításaira.

Jó eséllyel lehet jövedelmező egy nyugdíjpénztári megtakarítás

Az árfolyamkockázatok ellenére hosszú távon egyértelműen jövedelmezőnek bizonyultak az önkéntes nyugdíjpénztárak: az elmúlt 10 évben a portfóliók átlagos éves hozama 7,41 százalék volt, így az MNB becsléseivel 0,5 és 2,28 közötti százalékos éves költséggel számolva is nettó nyereségről beszélhetünk. Ehhez a hozamhoz pedig még hozzá kell számítani azt az összeget, amit az SZJA-ból spórolhatunk meg a pénztári befizetésekhez igénybe vehető adóvisszatérítés kihasználásával: az éves nyugdíjcélú befizetés 20 százalékát írtatjuk jóvá az szja-ból 150 ezer forintos értékhatárig, vagyis akár évi 150 ezer forintnyi adót is megspórolhatunk pénztártagként.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink