Mit tudunk eddig a nyugdíjkötvényről?

Minden eddigi állampapírnál magasabb hozamot ígérnek a sokszor elhalasztott nyugdíjkötvénynek (leszámítva a Babakötvényt). Összeszedtük, mit lehet tudni jelen állás szerint a várhatóan nyár végén érkező nyugdíj-előtakarékossági állampapírról.

A kormány még tavaly ősszel jelentette be egy új állampapír kibocsátását, amivel az állam gyakorlatilag belép a magánnyugdíj-piacra. A nyugdíj-előtakarékossági kötvény bevezetését azóta többször elhalasztották, és most úgy tűnik, nyár végére lesz kapható az új állampapír. A hivatalosan Nyugdíj-előtakarékossági Magyar Állampapírnak (NYEMÁ) nevezett nyugdíjkötvény alternatívája lehet az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a nyugdíj-előtakarékossági számlának (NYESZ).

A nyugdíjkorhatártól függ, mikor férünk hozzá a pénzünkhöz

A nyugdíjkötvény célja egyrészt a hagyományos állami nyugdíjkasszára nehezedő teher csökkentése, másrészt a terv összefügg a kormány azon szándékával, hogy még a várható gazdasági lassulás előtt csökkentse az államadósságot.

Hiszen a nyugdíjkötvény minden ízében államkötvény lesz, a vásárlásával a fennálló államadósság egy részét vállalhatjuk át kamatokért cserébe.

A nyugdíjkötvény különlegessége – ahogy azt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője, Barcza György ismertette áprilisban –, hogy a befektetett pénzt a hozammal együtt csak nyugdíjba vonuláskor kapjuk vissza. Ez újdonság, hiszen a korábbi hírek még arról szóltak, hogy 65 éves kor alatt is visszaváltható lesz a kötvény. Ez azt is jelenti, hogy a hozzáférhetőség a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz lesz kötve, vagyis egy korhatáremelés miatt később férhetünk hozzá az összegyűjtött pénzünkhöz.

Arról egyelőre ellentmondásos információk jelentek meg a sajtóban, hogyan működik majd pontosan a takarékoskodás. Egyes értesülések szerint annak, aki nyugdíj-előtakarékossági céllal számlát nyit az államkincstárnál, a kötvénybe havonta kell, hogy egy fix összeget, havi 10-40 ezer forintot fektessen – hasonlóan egy nyugdíjbiztosításhoz. Későbbi hírek szerint viszont a nyugdíjkötvény inkább hasonlít majd a hagyományos értékpapírokra, azaz bármikor, bármekkora összeget bele lehet fektetni, akár rendszeresen, akár esetenként, a hozamot pedig automatikusan újra befektetik a számlán.

Mennyi lesz a nyugdíjkötvény hozama?

Barcza György elmondása szerint azt, hogy a nyugdíjkötvény nyereséges marad, garantálja majd az is, hogy a kamatot mindig az éves inflációhoz kötik majd, vagyis a mindenkori infláció lesz a kötvény kamatbázisa. Ehhez jön még hozzá a tényleges hozamot jelentő kamatprémium, ami várhatóan 1,7–3 százalék között lesz majd. Emellett a nyugdíjba vonuláskor nem kell majd befizetni a befektetésből szerzett haszon 15 százalékát kamatadóként, személyi jövedelemadó formájában. Ez egyébként igaz lesz más, 2019 júniusától kibocsátott államkötvényekre is, például a június 3-án debütáló Magyar Állampapír Pluszra (MÁP Plusz, korábbi nevén Nemzeti Kötvény).

Az csaknem biztosnak tűnik, hogy az nyugdíjkötvény a többi állampapírhoz képest kedvezőbb kamatot garantál. Az új kötvény hozama például a jelenlegi, 5 éves prémium állampapírénál biztos, hogy magasabb lesz valamivel, ez az értékpapír ma az infláció felett 1,7 százalékot fizet. Ennél biztosan magasabb lesz a nyugdíjkötvény hozama, de az, hogy pontosan mennyivel, még nem világos – elvileg az életkor, azaz a futamidő hossza is befolyásolja majd a kamatprémium mértékét. Az államkincstárnál ingyen lehet majd számlát nyitni, azaz az alapkezelési vagy a befektetés számlavezetési költsége is megspórolható.

Az igazi kérdés nem is az, hogy a nyugdíjkötvény jövedelmezőbb lesz-e a többi állampapírnál (valószínűleg igen), inkább az a kérdés, hogy ilyen hosszú időtávon nem kereshetnénk-e magasabb hozamokat az alternatív, már most is elérhető és államilag támogatott megtakarításoknál, mint amilyen a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a NYESZ. És ez az, ami egyáltalán nem biztos, tehát hogy a nyugdíjkötvény képes lesz-e megverni ezeket a piaci megoldásokat, de ennek eldöntéséhez előbb meg kell várnunk a nyugdíjkötvény pontos részleteinek közzétételét.

Annyit tudni lehet, hogy a nyugdíjkötvényből az önkéntes nyugdíjpénztárak nem vehetnek majd, ezzel nem növelhetik a szolgáltatásaik értékét, az új kötvény csak magánszemélyeknek lesz elérhető. Azaz a nyugdíjkötvény bevezetése önmagában nem befolyásolja a nyugdíjpénztáraknál elérhető hozamot. Megjegyzendő, hogy az önkéntes pénztárak hozamai a tőkepiac viszonyaitól függően erősen ingadozók. Tavalyelőtt a nagyobb hazai önkéntes pénztárak közül ötnél még 10 százalék feletti hozamnak örülhettek a tagok, tavaly viszont még a legjobban teljesítő pénztárak ügyfelei sem jutottak 2 százaléknál magasabb hozamhoz.

A nyugdíjkötvény kockázatai

Ugyanakkor a nyugdíjkötvénynek is megvannak a maga kockázatai. Államkötvény vásárlásával a pénzünket az államnak adjuk kölcsön, így probléma lehet, ha az államháztartási hiány időközben elszabadul, és a futamidő lejártakor az állam nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ez a kockázat jelen van minden államkötvénynél, de igen ritka, hogy egy állam valóban annyira fizetésképtelenné váljon, hogy ne tudja visszafizetni a kötvényeket – ilyesmi általában csak extrém esetben, államcsőd vagy csődközeli helyzet esetén következik be. Viszont, mivel a nyugdíjkötvény futamideje több évtized is lehet, úgy ez a kockázat is nagyobb, mint a rövidebb távú kötvények esetében. A nagyobb „kockázat” az a veszteség lehet, amit az alternatív megoldások ki nem használása miatt szenvedünk el.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink