Mi lesz, ha Berlinhez hasonlóan Budapesten is befagyasztják a lakbéreket?

Berlinben nemrég 5 évre befagyasztották a lakásbérleti díjakat, a német fővárosban most a maximális négyzetméterár kisebb, mint a Budapest belvárosi átlagos bérleti díj. Ezután a budapesti ingatlanos körökben is felmerült, mi lenne, ha a magyar fővárosban is hasonló szabályozást vezetnének be. Bár az utóbbi időben meredeken emelkedtek az ingatlanárak, nálunk nem jelentene megoldást a lakhatási problémákra egy ilyen lépés.

Bár egyelőre semmi jele nincs annak, hogy Budapesten a lakásárak befagyasztására készülne akár az Országgyűlés, akár az új budapesti vezetés, a Portfolio információi szerint a berlini döntés mégis aggodalmat keltett a hazai ingatlanosok között, akik tisztázni szeretnék, hogy a magyar döntéshozók között is felmerült-e egy hasonló moratórium. A téma várhatóan szóba kerül majd az MNB által idén felállított Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület következő ülésén is, és felmerült, hogy a bérbeadók a parlament Törvényalkotási Bizottságát is megkérdezik, létezik-e ilyen koncepció.

Rendkívül sokba kerül Budapesten lakni

Egy budapesti moratóriumra elvileg az emelkedő lakhatási költségek mérséklése érdekében lehet szükség. Jelenleg Budapesten az átlagos havi lakásbérleti díj 160-165 ezer, a belső kerültekben 200-240 ezer forint. Az ingatlan.com adatai szerint a tavaly óta mintegy 7-8 százalékkal emelkedtek, ráadásul az egyetemi felvételik idején, időszakosan ennél is magasabbra emelkednek az árak. 10 éves távlatban mintegy 40-60 százalékos növekedésről beszélhetünk.

Tekintve, hogy a budapesti átlagkereset nettó 270 ezer körül mozog – amiből egy öröklakás árát egy élet munkája alatt is nehezen lehetne összegyűjteni –, belátható, miért jelent problémát a jelenlegi helyzet. Budapesten úgy általában az átlagos árszint mellett is irreálisan magasak a lakbérek, a magyar fővárosnál például Bécsben és Hamburgban is olcsóbban lehet lakást bérelni, annak ellenére, hogy a fogyasztói árak szempontjából utóbbi Európa egyik legdrágább városa.

Nálunk is bevezethető lenne?

A berlini ötéves moratóriumot szintén a magas bérleti díjak miatt vezették be,

a szabály értelmében 3270 forintos szinten maximalizálják a négyzetméterenkénti bérleti díjakat.

Ez egy 60 négyzetméteres lakás esetében például 196 200 forintos átlagdíjat jelent, ami még magyar viszonylatban is igen kedvező. Ugyanakkor az ingatlanos szakma képviselői szerint nem lenne reális Magyarországon egy hasonló szabály bevezetése.

Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: „egy ilyen intézkedést csak egy jogkövető társadalomban lehet megcsinálni”, szerinte, ha nálunk is bevezetnék a rögzített négyzetméterárakat, sokaknak az lenne az első gondolata, hogy milyen módon tudnák ezt megkerülni. Magyarországon már most is nehéz felmérni a valós ingatlanárakat, hiszen így is rengetegen tevékenykednek a fekete vagy szürkezónában, és

az árkontrollal valószínűleg csak tovább nőne a nem nyilvántartott és le nem adózott albérletek száma.

Borítékolható, hogy az állam komoly adóbevételektől esne el. A tényleges bérleti díjakat pedig megemelhetnék a zsebbe kért, szerződésen kívüli fekete díjak.

Inkább kiszállhatnak a tulajdonosok

Ennél is gyakoribb lenne az, hogy sokan egyszerűen kiszállnak az albérlet-bizniszből, és a lakásukat inkább Airbnb-ként adják ki. Így a magas albérletárak helyett az albérlethiány lenne a probléma. Erre esetleg az Airbnb korlátozásával vagy betiltásával válaszolhatnak a politikusok – ami egyébként többek között Berlinben is felmerült –, de a gyakorlatban ez is csak a feketepiac további burjánzásához vezetne. Mások öröklakásként értékesíthetik korábban albérletként kiadott lakásukat, amely ugyan a lakásárakat csökkentheti, de a bérleti kínálatot tovább zsugorítaná.

Balla Ákos elismerte, hogy a budapesti lakhatás ma valóban túlárazott (ami miatt egyébként nem kizárt, hogy egy korrekció következik a közeli jövőben), azonban az árak csökkentésére a lakbérek befagyasztásánál jobb megoldást jelentene egy szociális bérlakásprogram elindítása.  Mint mondta, egy ilyen programmal az állam nem a kínálatot szorongatná, hanem indirekt módon kontrollálná a bérleti díjakat. Szerinte legalább százezer szociális bérlakásra lenne szükség, amelyeket az aktuális piaci ár 60-70 százalékáért adnák ki a rászorulóknak. A programmal többek között a pályakezdők, az egyetemisták, a devizahitelesek és a gyermeküket egyedül nevelő szülők lakhatását lehetne támogatni.

Sok a kihasználatlan ingatlan

Balla Ákos már korábban is szorgalmazta a bérlakásprogram elindítását, hangsúlyozva, hogy jelenleg is több ezer önkormányzati tulajdonú, jó állapotú ingatlan áll üresen, amelyek jó alapot biztosítanának a rendszer beindításához. Helyi szinten ráadásul találunk jó kezdeményezéseket, ilyen például a budapesti Utcáról a bérlakásba a Fővárosban program, ahol 20 üres ingatlanban alakítottak ki bérlakást korábban hajléktalan embereknek.

„Az üresen álló ingatlanok lakhatóvá tételéhez szükség van állami forrásbevonásra, ehhez alapot adhat a Nemzeti Eszközkezelő Programba a korábbi devizahitelesektől befolyó összeg. A felújítás után ezeket a lakásokat a piaci szint alatti bérleti díjért kiadva, az állam valódi mentőövet tudna nyújtani a szociálisan rászoruló társadalmi rétegnek” – mondta a szakértő.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink