Melyik éri meg jobban: a vegyes vagy a befektetéses életbiztosítás?

2017 June 13. Életbiztosítás

Az életbiztosítások már régóta nemcsak élet- és balesetvédelmi funkciók ellátásra alkalmasak, hanem megtakarításnak, sőt mi több, befektetésnek sem utolsók. Aki életbiztosítással szeretne megtakarítani, az dönthet, hogy a vegyes vagy a befektetéssel kombinált életbiztosítást választja. De mi a különbség a kettő között? Melyik éri meg neked jobban? A cikkemből kiderül, méghozzá sok-sok éves tanácsadói tapasztalatomra alapozva mondom el neked, amit tudni érdemes. Kifejtem neked azokat a szempontokat, amiket én magam is alkalmazok, amikor a döntésben segítek valakinek.

Ha befektetésről esik szó, sokan kötvényekre, részvényekre, befektetési és részvényalapokra, arany/ezüstre, ingatlanra vagy devizára gondolnak, és elfeledkeznek az életbiztosításokról – pedig nem kellene. A neves befektetői lap, az Entrepreneur például az egész életre szóló (whole-life) életbiztosításokat megbízható befektetésként értékelte. Szerintük az életbiztosítások jól teljesítettek az elmúlt 160 évben, vagyis a nagyobb biztosítók többlethozamot fizettek még a gazdasági válságok idején is.

Végül is ez egy befektetés, amelynek fő célja: a hozam elérése, vagyis a pénzed gyarapítása. A hozam pedig mindig együtt jár a kockázattal. Az életbiztosítások lehetővé teszik, hogy a klasszikus befektetéseknek ne csak egy szegmensére helyezd a hangsúlyt, vagyis ezzel csökkenthető a kockázat. A megtakarításos életbiztosítások mögött befektetési alapok vannak, amik különféle értékpapírokat foglalnak magukba. Ilyen értékpapír lehet a kötvény, a részvény, a pénzpiaci alap vagy az állampapír, ezek valamilyen kombinációjából áll össze egy befektetési alap. Vagyis nem egyetlen területre helyezed a pénzed, ezzel együtt a kockázatot, hanem úgy fektetsz be, hogy a kockázatos és kevésbé kockázatos területek kiegyenlítsék egymást, és lehetőleg pozitív legyen a mérleg. Ez sokkal biztonságosabb, mintha elkezdenél kizárólag részvényeket vásárolni a tőzsdén.

Egy életbiztosításnál, amit befektetési céllal is kötsz, a hangsúly tehát a befektetési alapokon van. Persze ezek között is sok a különbség. Eltérő kockázati besorolás alá esnek attól függően, milyen típusú értékpapírok vannak bennük. Fontos kérdés tehát, hogy megválaszthatod-e, milyen befektetési alap van az életbiztosításod mögött, vagy tudod-e egyáltalán, mibe fektetik a pénzed.

A hozampotenciál mellett nézd meg azt is, hogy az adott életbiztosításnál milyen jogcímen mekkora költségeket vonnak le. Nem árt tudni, hogy kimutatják-e egyáltalán ezeket. Ezt nem minden esetben kötelesek megtenni a biztosítótársaságok.

Nézzük, mit érdemes tudnod konkrétan az egyes életbiztosításokról!

1. A múlt: elérési életbiztosítások

Magyarországon az 1980-as évek végén jelentek meg az elérési életbiztosítások. Biztosítási összegre kellett leszerződni a biztosítóval, aki garantálta ennek kifizetését, ha túlélted a biztosítás idejét. A költségek kimutatásáról ekkor még álmodni sem lehetett. Szerződéses összegről lévén szó, egy szolgáltatást vettél igénybe, aminek a pontos költségszerkezetét nem voltak kötelesek transzparensen kimutatni. Halál esetén csak az addig befizetett díjakat kaphattad meg, plusz az elért hozamokat, amik általában nem voltak túl magasak, mivel a biztosító kerülte a kockázatos befektetéseket. A biztosítási összegnél általában kevesebbet fizettek ebben az esetben, mivel az életed védelmének is volt egy díja. Jóformán tehát csak akkor érte meg az elérési életbiztosítás, ha épségben túlélted a biztosítási időszakot. Nem meglepő, hogy – a keresletre válaszolva – megjelentek olyan életbiztosítások, amik tényleg az élet védelmét tűzték ki célul.

2. A vegyes életbiztosítások

A vegyes életbiztosítás a kockázati életbiztosítást ötvözi a megtakarítással. A teljes biztosítási összeget lejáratkor és halál esetén is kifizeti a biztosító, viszont más esetben csak korlátozások árán férsz hozzá a pénzedhez (erről majd a visszavásárlási összegnél lesz szó). A biztosítási összeg garantált kamatot tartalmaz (mivel befektetik a pénzed), ám ennek a maximális mértékét a törvényben előírt  technikai kamatláb határozza meg, ami mindössze 2,3%. Ha egy biztosító ennél nagyobb hozamot ér el (ez az ún. többlethozam), annak minimum 80%-át köteles neked kifizetni. Ez az, ami hozzáadódik a biztosítási összeghez. A többlethozamot viszont sosem garantálják.

A fix kamat ára, hogy a vegyes életbiztosítások mögött csakis kockázatkerülő (cserébe alacsonyabb hozampotenciálú) értékpapírok vannak, vagyis állampapír, pénzpiaci alap és bankbetét. Nem választhatod ki, hogy melyik befektetési alapba fektessék a pénzed, sőt lehet, hogy az összetételéről sem tudsz. A biztosító dönti el, mekkora kockázatot hajlandó bevállalni, és általában csak keveset.

Ha úgy vesszük, ez legalább garantált haszon, viszont ha 3%-os az adott évi infláció, akkor többlethozam hiányában máris nullán vagy. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy voltak évek, mikor bizonyos vegyes életbiztosítások 6% feletti hozamot produkáltak, tehát ilyen is előfordulhat.

A hozam mellett viszont nem szabad elsiklani a költségek mértéke és átláthatósága felett. A vegyes életbiztosítás egy szolgáltatás. Mivel biztosítási összegre szerződsz, így nem kötelesek kimutatni a tételesen levont költségeket. Emiatt nem tudod azt sem, hogy a rendszeresen befizetett pénzedből mennyit fordítanak költségre, mennyit kockázati életbiztosításra és mennyit befektetésre. Te jóformán csak a biztosítási összeget tudod.

Egyedül a Teljes Költségmutatóra (TKM) hagyatkozhatsz, ami százalékosan mutatja meg az életbiztosítás költségeit, de tételes elszámolást nem kapsz arról, mit milyen jogcímen vonnak tőled a vegyes életbiztosítások esetében (ellentétben a befektetéses életbiztosításokkal). Másrészt a TKM csak a kötelező díjrészeket foglalja magában, minden más olyan tételt nem, ami opcionálisnak tekinthető. A Mabisz április 18-i adatai szerint a folyamatos díjfizetésű klasszikus (vegyes) életbiztosítások közül a legalacsonyabb TKM 1,01% (20 éves), a legmagasabb TKM 27,13% (10 éves), bár ez utóbbi szokatlanul magas. A TKM nagysága függ a biztosítótól, az egyes termékektől és futamidőtől egyaránt. Nem mindegy tehát, hogyan választasz, mert a nagy költségekkel terhelt konstrukcióknál valószínűleg a többlethozam nem lesz számottevő.

Neked kell eldöntened, megelégedsz-e az alacsonyabb hozampotenciálú megoldásokkal, vagy mersz ennél több kockázatot is vállalni. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás ilyen téren szabadabb kezet ad neked.

3. A befektetéssel kombinált életbiztosítás

A befektetéssel kombinált életbiztosítások hasonlítanak a vegyes életbiztosításokhoz, csak több tekintetben rugalmasabbak, és nagyobb önállóságot adnak.

Ami miatt sokaknak vonzó lehet, az a magasabb hozampotenciál, ami annak köszönhető, hogy te magad választhatod meg, milyen befektetési alapokba szeretnél fektetni. A biztosítók eltérő kockázatú és összetételű befektetési alapokat kínálnak. Az értékpapírok közt pénzpiaci alapok, kötvények és részvények vannak, ezeknek az alapon belüli aránya határozza meg a kockázat mértékét. Egy befektetési alapban tíz, száz vagy akár ezer értékpapír is lehet. Mindegyikről meg tudod nézni, hogyan teljesített a múltban. Rajtad múlik, hogy milyen régióba, iparágba vagy cégbe fektetsz. Függetlenedni tudsz az állampapíroktól, vagyis a magyar gazdaságtól, és külföldi piacokba fektethetsz (pl. USA, Ázsia, BRIC). Dönthetsz úgy, hogy például a gyógyszeriparba vagy az elektromos autókba fektetsz, ha ezekben látsz pénzügyileg fantáziát.

Az elmúlt 5 év évesített átlaghozamai így alakultak kockázati szintek szerint:

Úgy tapasztaltam, hogy újabban népszerűek a menedzselt és a célpont alapok, amiket alapkezelők felügyelnek helyetted. Ezek akkor lehetnek hasznosak, ha a befektetési alap kiválasztása után nem szeretnél vele napi szinten foglalkozni. Az alapkezelők munkája átlátható és visszamenőleg megvizsgálható, vagyis tudod, kire bízod a befektetésed. Másrészt az alapkezelők versengenek azért, hogy őket válasszák az emberek, így ők maguk is érdekeltek a minél nagyobb sikerben.

A magasabb hozampotenciál viszont magasabb kockázattal is jár. Elméletileg esélyed van magasabb hozamokat elérni, mint egy vegyes életbiztosításnál, de garancia nincs rá. Rajtad múlik, hogy mennyi kockázatot engedsz meg magadnak. Befektetéses életbiztosításnál 20% felett is lehet az éves hozamod, viszont jöhet egy rosszabb év, mikor ennek töredéke lesz csak. Jósolni nem tud senki, viszont múltbéli adatokból lehet tájékozódni a várható hozamokat illetően. Ehhez már nem árt tanácsadó segítségét kérned.

A befektetéses életbiztosítások nagy előnye a magasabb hozampotenciál mellett, hogy a költségeket is ki kell mutatniuk a biztosítóknak. A 2017-től kezdődően életben levő etikus nyugdíjbiztosítási koncepciónak köszönhetően a biztosítóknak közzé kell tenniük minden költséget, ami a biztosítottat terheli, és a költségek elnevezései is egységesek lettek. A változásokat egy infografikánk foglalja össze:

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál is vannak TKM-ek, vagyis Teljes Költségmutatók, amik százalékosan megadják a futamidőre nézve átlagolt költségeket. A Mabisz április 18-i összeállítása szerint a piac rengeteg ilyen terméket kínál. A folyamatos díjfizetésű konstrukciók TKM-je 1,87%-tól 6,77%-ig terjedhet biztosítótól, terméktől és futamidőtől függően.

A befektetéssel kombinált életbiztosításoknál a kockázati díj mértékét is te döntöd el. Ez az elem felel a kockázatvédelemért (baleset, súlyos betegség vagy halál ellen nyújt védelmet). Ha azt szeretnéd, hogy a befizetéseid minél nagyobb százalékát fektessék be, akkor lehetőséged van arra, hogy a kockázati díjrészt a minimumra csökkentsd, ami havi egy-két száz forint. Gyakran előfordul, hogy egy ilyen életbiztosítás amúgy sem a számodra legkedvezőbb kockázatvédelmi terméket foglalja magában (miközben befektetésként kiváló lehet). Megteheted tehát azt is, hogy a befizetéseid majdnem egészét befektetésre fordítod, és külön kötsz egy kockázati életbiztosítást.

Ha azt szeretnéd, hogy a megtakarításaid mellett könnyen hozzáférhető, likvid vagyonod is legyen, viszont nem vagy elégedett a banki kamatokkal, akkor a befektetéses életbiztosítás erre is megoldást kínál. Úgynevezett eseti számlán is helyezhetsz el pénzt, ami ugyanolyan feltételek mellett kamatozik, mint a fő megtakarításod. Annyi a különbség, hogy ehhez bármikor, büntetés nélkül hozzáférhetsz.

Érdemes tudnod, hogy a befektetéses életbiztosításoknak létezik olyan fajtája is, ami nyugdíjcélú, és amire állami támogatás jár. Ezeket nyugdíjbiztosításoknak nevezik. Erről a fajtáról írtam is korábban.

***

Miután külön-külön áttekintettük a vegyes és a befektetéses életbiztosításokat, nézzük meg, melyik való neked leginkább. Ehhez a jól bevált döntési szempontjaimon fogunk végigmenni, amiket a GRANTIS független tanácsadásai során is alkalmazok.

„Ne húzzuk az időt, mondd meg: melyik a legjobb?” Nincs olyan, hogy legjobb. Aki az ellenkezőjét állítja, az nem teljesen őszinte veled. Mindkét termékcsaládnak megvan a maga piaci helye és rendeltetése. Hogy neked, személy szerint melyik lesz a megfelelő, az a céljaidon és a preferenciáidon múlik.

Mi a célod a megtakarítással? Ha családfenntartóként a lehető legjobban kerülnéd a kockázatot, és fix hozamot szeretnél, akkor valószínűleg a vegyes életbiztosítás való neked. Viszont minél fiatalabb vagy, annál több kockázatot tudsz vállalni, amivel megnöveled a hozampotenciált is. Ebben az esetben a befektetéses életbiztosítás jobban beválhat neked.

Fontosak-e neked a költségek? Elárulom: a költségek mindig nagyon fontosak. A vegyes életbiztosításoknál viszont nem fogod tételesen megismerni őket, be kell érned egy százalékos TKM-mel (ami akár félrevezető is lehet), cserébe viszont biztosítási összeget garantálnak. A befektetéses életbiztosításoknál, az etikus életbiztosítási koncepciónak köszönhetően, a költségszerkezet teljesen transzparens, vagyis nyilvános és átlátható.

Melyikkel lesz több hozamod? Ezt senki sem tudja előre megjósolni. Csak múltbéli hozamokra hagyatkozhatunk. Tedd fel inkább a kérdést: melyiknél van több esélyed magasabb hozamok elérésére? Az egyik teljes mértékben kockázatkerülő (vegyes), a másiknál lehet kockáztatni (befektetéses életbiztosítás). Általában ahol több a kockázat, ott a nyereségben is több a potenciál, vagyis a befektetéses életbiztosítások javára billen a mérleg. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a vegyes életbiztosítások általánosságban kevesebb hozamot termeltek az elmúlt években, viszont tény, hogy ezek a megoldások is eredményezhetnek jó hozamokat.

Melyikhez férsz hozzá rugalmasabban? Igazából ez nem döntő szempont, mert mindkét termékcsaládnál meg kell fizetni az adott biztosítás visszavásárlási értékét, ha a futamidő lejárta előtt vennéd ki a pénzed. Ilyenkor a befizetett pénzedből a biztosító levonja az elmaradt hasznát kárpótlásul. Általában sávos (időarányos) mértékben határozzák meg a levonásokat. A befektetéses életbiztosítások mellett annyi azonban mégis szól, hogy ezeknél eseti számlán is helyezhetsz el pénzt, amihez bármikor hozzáférsz.

Melyiknél kell a befektetési alapokkal aktívan foglalkoznod? Egyiknél sem kell, más kérdés, hogy melyiknél van erre lehetőséged. A vegyes életbiztosításoknál nem választhatod ki, milyen alapokba fektet az alapkezelő, emiatt nem is feltétlen tudsz az adott alap összetételéről. A befektetéses életbiztosításoknál te választod ki a befektetési alapot, és dönthetsz úgy is, hogy nem akarsz velük a továbbiakban foglalkozni, inkább szakemberekre bíznád az alapjait kezelését. A menedzselt és a célpont alapok ezt is lehetővé teszik.

Milyen időtartamra kötheted őket? Mindkettőre igaz, hogy egyszeri vagy folyamatos díjas terméket is választhatsz. A futamidő lehet 5, 10, 15 vagy 20 év is, illetve egész életre szólóan is megkötheted. Ha komolyabb megtakarításban, illetve erős befektetésben gondolkodsz, akkor azt javaslom, hogy minimum 10 éves életbiztosítást köss. Ezek kedvezőbb feltételeket diktálnak, mert a költségek kitermelésén túl többlethozamok előállítására is van kellő idő. Általában 70-80 éves korodig élhetsz ezekkel a lehetőségekkel, persze jobb előbb elkezdeni. Az egész életre szóló (whole-life) életbiztosításokról azt érdemes tudnod, hogy az első 10-20 évben vonják a költségeket, utána bármikor hozzáférhetsz. Ennek az az előnye, hogy nem kell minden egyes újrakötésnél kifizetned a költségeket. Egy egész életre szóló biztosítással valószínűleg jobban jársz, mint két darab 20 évessel, vagy három darab 10 évessel.

Mint látod, első ránézésre sok a hasonlóság a két életbiztosítási forma között, de amint belemélyedsz, rájössz, hogy nagyon sok az apró, de jelentős eltérés. A legtöbb biztosítási ügynöknek az az érdeke, hogy ne láss bele a részletekbe, és tűnjön úgy számodra, mintha egyszerű döntés lenne, hogy melyiket választod. Valójában nem az.

Tőlünk ezért is kérnek pénzügyi tanácsot havonta 800-1000-en, mert a GRANTIS-nál főállásban foglalkozunk pénzügyekkel. A cikk, amelyet olvashattál, kiindulásnak megteszi, de csak a jéghegy csúcsa. Mi ennél sokkal részletesebben ismerjük a piac aktuális kínálatát. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem kell azt mondanunk, hogy a mi termékünk a legjobb, mivel nincs saját termékünk. Függetlenként adunk tanácsot, és a legnagyobb, legnevesebb biztosítók ajánlatait közvetítjük. Az MNB felügyeli, hogy egyik pénzintézetet se részesítsük előnyben.

Mennyivel kell többet fizetned, ha rajtunk keresztül választasz szolgáltatást? Semennyivel. Nem kell nekünk fizetned semmit, teljesen ingyen dolgozunk neked. A te megbízásodat teljesítjük, a jutalékot viszont a pénzintézetek fizetik. Mégegyszer érdemes hangsúlyozni: az MNB garantálja, hogy nem vagyunk részrehajlóak, annak ellenére sem, hogy kitől kapunk jutalékot. Nem is áll érdekünkben elfogultnak lenni, hiszen akkor ki választana minket? A termékpromóciókat megkapod száz másik helyen is. A GRANTIS azzal tud kiemelkedni, ha többet nyújt üres reklámszövegeknél.

Mi az etikus és felelős pénzügyi konstrukciókban hiszünk. Azt valljuk, hogy a gazdasági döntések mögött racionális megfontolásoknak kell állniuk. Ezt pedig nem lehet máshogy, mint objektíven, vagyis a számok segítségével. Emiatt is fektetünk óriási hangsúlyt a saját kalkulátoraink mérnöki pontosságú kifejlesztésére. Ezek egy része számodra is elérhető, más részét pedig a tanácsadások alkalmával használjuk.

A biztosítók által közzétett TKM számunkra nem elég pontos. Az ő TKM-ük egy típuspélda alapján számol, vagyis egy 35 éves biztosított személyt vesznek alapul, aki évente, csoportos beszedéssel fizeti a biztosítási díjat. A te eseted ettől nagyban eltérhet. Kalkulátorainkba be tudjuk vinni a személyes paramétereidet, és ki tudjuk számolni neked a személyre szóló TKM-ed.

Ha úgy érzed, magadtól is képes vagy felelős döntést hozni, akkor sok szerencsét kívánunk. Ha viszont azt érzed, hogy csak akkor lehetsz nyugodt, ha minden részletet, apróbetűs részt elmondtak neked, mindent kiszámoltak neked előre olyanok, akik több mint 10 éve ismerik a piacot és annak minden buktatóját, akkor neked a GRANTIS független és ingyenes pénzügyi tanácsadására van szükséged.

Kérdésed van?
Keress minket!

A GRANTIS-nál abban hiszünk, hogy mindenkinek jár a hiteles, pontos, etikus tanácsadás. Mi szeretjük érthetően megfogalmazni az apróbetűs részeket, megismertetni az embereket a lehetőségeikkel, a kockázataikkal, és akkor vagyunk elégedettek, ha ingyenes tanácsadásunk nyomán ügyfeleink pénzügyileg tudatos döntéseket hoznak. Ha neked is tanácsra van szükséged, keress bizalommal!