Mekkora hozamot várnak a befektetők a nyugdíjpénztárakban, és mennyi a reális?

A recesszió ellenére alig csökkentek a befektetők várakozásai, egy globális felmérés szerint mintegy 9 százalékos hozamra számítanak portfóliójukból idén a kisbefektetők. A nyugdíjpénztári megtakarításoknál, az elmúlt 15 év alapján 6,2 százalékos átlaghozamra lehet számítani évente, a kockázatosabb nyugdíjbiztosítási alapok pedig ennél is jobban teljesítettek.

A Schroders brit vagyonkezelő áprilisi felmérése szerint 2019-hez képest alig változtak a kisbefektetők profitvárakozásai világszerte: a világ 32 országában megkérdezett befektetők átlagosan 9 százalékos hozamot vártak el értékpapír-portfóliójuk után a következő 12 hónapban, és közel ugyanennyi hozamra, 8,8 százalékra számítottak mint valós eredményre. Ezek a várakozások alig maradnak el a tavalyitól: akkor 10,7-10,3 százalékos hozam volt az átlagos várakozás.

Kevéssé hatott a járvány a várakozásokra

A legnagyobb nyereségre az Egyesült Államokban számítottak a felmérés idején, az országban. Jóval az átlag feletti a várakozás az ázsiai országokban (Indonézia, Tajvan, India, Kína), valamint több Dél-Amerikai államban. A legtöbb európai országban elmaradtak a profitvárakozások a világ többi részétől, csakúgy, mint Japánban, ahol a befektetők kevesebb mint 6 százalékos éves hozamra számítanak, ez a vizsgált országok között a legalacsonyabb.

Világszerte a válaszadók 80 százaléka mondta azt, hogy a hozamai az elmúlt években magas szinten maradtak, ezért arra számít, hogy ez a tendencia folytatódik majd a közeljövőben is. Érdekesség, hogy náluk kevesebben voltak azok, akik arra számítottak, hogy a koronavírus-világjárvány negatívan érinti majd a befektetéseiket. Igaz, a válaszadók többsége a járvány miatt átalakította a portfólióját, a többség kevésbé kockázatos eszközökbe tette át a vagyona jelentős részét, de sokan voltak (20 százalék), akik kifejezetten kockázatosabb értékpapírokra kezdtek spekulálni a recesszió hírére.

A befektetők többsége, 79 százaléka a felmérés szerint arra számít, hogy a járvány legfeljebb két évig lesz negatív hatással a pénzügyeikre (46 százalék szerint csak egy évig vagy még addig sem). Ebből a szempontból a legtöbb országban hasonlóan gondolkodnak, nem volt jelentős regionális eltérés a kérdésre adott válaszok között a Schroders felmérésében.

6,2 százalék a nyugdíjpénztárak átlagos éves hozama

Arról, hogy a hazai, hosszú távú befektetéseket hogy érintette a válság, még nincsenek adataink. Ha a 2008-as válságból indulunk ki, az idei évben nem sok jóra számíthat a legtöbb befektető: az MNB adatai szerint abban az évben a nyugdíjpénztári portfóliók értéke 9,7 százalékkal csökkent, azaz az éves hozam negatív volt. A 2008-as visszaesés jelentősen rontotta az önkéntes pénztári portfóliók hozamának átlagát, de ennek ellenére,

ha az elmúlt 15 évet nézzük, még mindig igen magas, 6,2 százalékos volt az éves átlaghozam.

Az időszakban a 2008-as éven kívül is voltak gyengébb évek, 2018-ban például szintén negatív hozamot mutat az MNB statisztikája, de a többi évben, 2015 óta végig pozitív volt a mérleg.

A legjobb időszakokban a hozam a 10 százalékot is meghaladta, 2012-ben például 13,1 százalék volt az éves átlagos nyereség.

Jól jártak, akik kockáztattak az elmúlt 5 évben

Ha önkéntes nyugdíjpénztári fiókot nyitunk, általában többféle portfólió közül választhatunk, attól függően, hogy mennyire szeretnénk kockáztatni: a legnagyobb hozamot ígérő portfóliók (ezekben jellemzően nagy a részvények aránya) egyben a legnagyobb kockázattal is járnak, vagyis itt a legnagyobb a negatív hozam veszélye, míg a kiegyensúlyozott portfólióknál kicsi, de biztos hozam várható.

Ugyanez igaz a nyugdíjbiztosításokra, azzal a különbséggel, hogy nemcsak a befektetés típusát választhatjuk meg, hanem magunk állíthatjuk össze a portfóliónkat, a pénzünket tetszőleges arányban fektethetjük számos értékpapír-alapba.

A Grantis adatai alapján, az utóbbi években jól járt az, aki a magas kockázati kategóriába sorolt eszközalapokba fektetett: ezek átlagos hozama 2015 és 2019 között 8,83 százalék volt

(10 hazai biztosító 243 befektetési eszközalapjának átlaghozama alapját vizsgálva). A közepes kockázatú alapok hozama 5,81, a legkevésbé kockázatosoké pedig csak 2,05 százalék volt évente.

Ugyanebben az időszakban, az MNB adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos hozama 4,72% volt, folytatódott tehát a tendencia, hogy a nyugdíjbiztosításokkal nagyobb hozamot lehetett elérni, mint a pénztári befektetésekkel. Persze a nagyobb hozam ára általában itt is a nagyobb kockázat, ami egy recesszió idején válik kritikussá – a mérleg megvonására így jövőre lesz lehetőség, amikor látható lesz, hogyan teljesítettek a különböző alapok és portfóliók.

Az, hogy az elmúlt 15 évből 13-ban növekedtek a nyugdíj-megtakarítások, jó hír a hosszú távú öngondoskodás szempontjából.

Nyugdíjpénztárba vagy nyugdíjbiztosításba évtizedes távra fektet be az ember, és ha a következő években is elérhető az 5-6 százalékos átlaghozam, azzal évtizedek alatt jelentősen nőhet a vagyona. Fontos kérdés persze, hogy a megtakarítás valós értékéből mennyit von el az infláció. A probléma megoldására az egyik megoldás – feltéve, hogy megengedhetjük magunknak – a megtakarítás indexálása, vagyis a havonta megtakarított összegek évről évre történő növelése, az inflációval azonos mértékben.

Szintén segíthet pótolni az infláció kieső összeget 20 százalékos szja-visszatérítés lehetősége, vagyis hogy a számlára érkező befizetések 20 százalékának megfelelő összeget jóváírjunk a személyi jövedelemadóból.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink