Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Megéri diplomázni ahelyett, hogy szakmát tanulnánk?

Ha gyermekeid továbbtanulásán gondolkodsz, esetleg felmerülhet, hogy érdemes-e az egyetemre pénzt gyűjteni. Ne vesződjünk fölöslegesen a diplomával, egy jó szakmával többre megyünk – hallhatjuk sok helyről, de vajon valóban így van?

Sokszor hallunk arról, hogy a munkaerőhiány miatt elképesztő összegekkel csábítják a munkavállalók az egyes hiányszakmákhoz értő szakembereket, havi 400 ezer feletti fizetésért keresnek villanyszerelőt, asztalost vagy ipari technikust.

Sokszor hallunk arról is, hogy milyen méltatlanul keveset keresnek a diplomás munkavállalók: egy pályakezdő pedagógus például nettó 135 ezer forinttal kell, hogy beérje, míg egy pályakezdő rezidens orvos nagyjából 200 ezer forint kezdőfizetésre számíthat. Ha valóban ennyire nem becsülik meg a diplomásokat a munkaadók, semmi értelme elvégezni egy egyetemet vagy főiskolát, gondolhatnánk, a fenti példák viszont inkább kivételnek számítanak, nem szabálynak.

Tény, hogy az állami szférában valóban súlyosan alulfizetik a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket is (a versenyszférához képest), ugyanakkor, ha az egész munkaerőpiacot nézzük, egyáltalán nem igaz, hogy a diploma értéktelen, míg a szakmával biztosított a kényelmes megélhetés.

Magasabb végzettség, magasabb bér

A Fizetesek.hu tavalyi elemzése azt megerősítette, hogy a közelmúltban jelentősen nőtt a diplomával nem rendelkezők fizetése. Az online bérfelmérés szerint 2013-ban az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók havi bruttó átlagfizetése még 146 ezer forint volt, 2018-ban pedig már bruttó 227 ezer forint, ami 5 év alatt 55 százalékos növekedést jelent.

Hasonló mértékben, 50 százalékkal nőtt a szakközépiskolát végzett munkavállalók bére is, 155 ezer forintról átlagosan 233 ezerre. Az érettségivel és OKJ végzettséggel rendelkező dolgozók bére pedig 45 százalékkal lett több, előbbieké a 2013-as 185 ezerről 270 ezerre, az utóbbiaké pedig bruttó 190 ezerről 280 ezerre nőtt.

Azonban ugyanebben az időszakban jelentősen nőtt a diplomások bére is, ha nem is olyan mértékben, mint az alacsonyan végzett és szakképzett munkavállalóké. A főiskolát végzett dolgozók bére 35 százalékkal, az egyetemi végzettségűeké pedig 25 százalékkal nőtt 2013 óta. Mivel 2013-ban a diplomások átlagos fizetése jóval magasabb volt, mint a többi csoporté, így a növekedés után továbbra is ők a legjobban fizetett réteg.

Főiskolai diplomával (egyetemi alapképzéssel) a kutatás szerint tavaly bruttó 421 500 forintot lehetett keresni átlagosan, míg egyetemi végzettséggel 448 500 forintot.

Ez másfélszer annyi, mint amennyit egy szimpla érettségivel vagy OKJ-val lehet megkeresni.

Pályakezdőként is jobban megéri

További érdekesség, hogy a pályakezdő diplomások többet keresnek, mint a több éve dolgozó érettségizett munkavállalók: a felmérés szerint szakközépiskolával bruttó 216 ezret, érettségivel 240 ezret, OKJ papírral pedig 246 ezret lehet keresni pályakezdőként, míg főiskolai diplomával 332 ezer az átlagos kezdőfizetés, egyetemi végzettséggel 339 ezer forint.

Alig van diplomás munkanélküli

Gyakori, nagyrészt téves sztereotípia az is, hogy ma akár egy szakmunkás végzettséggel gond nélkül lehet állást kapni, míg az egyetemekről egymás után kerülnek ki a „büfészakos” diplomások, a munkaerőpiacon hasznosítható képzettség nélkül. Valójában, ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják,

Magyarországon az egyetemi diplomások körében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

A KSH legfrissebb adatsora szerint 2018-ban az egyetemet végzettek 1,4 százaléka, a főiskolai végzettségűek 1,5 százaléka volt csak állás nélkül. Megemlítendő, hogy az OKJ is főiskolai végzettségnek számít, azonban a számok alapján nem látszik, hogy ilyen végzettséggel könnyebben lehetne elhelyezkedni, mint diplomával. A szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek körében már 3,6%, a gimnáziumban érettségizettek között 3,9 százalék a munkanélküliségi ráta. A 8 általánost végzetteknek már 9,9, az elemit sem végzetteknek pedig 21,6 százaléka munkanélküli. Ezek az arányok egyébként az elmúlt évben nem változtak,

2003 óta stabilan a diplomások munkanélküliségi rátája volt a legalacsonyabb.

Kit hogyan érint a válság?

A KSH adataiból egyébként jól látszik, hogyan alakult az elmúlt években a munkaerőpiac: a 2008-as válság előtt a diplomások foglalkoztatottsága csaknem ugyanolyan magas volt, míg a szakmunkások körében rosszabb volt a helyzet, 7-8 százalék körül mozgott. A recesszió után látványosan megugrott minden csoportban a munkanélküliség, ami 2012-ben tetőzött. Ebben az időszakban is az alacsonyabb végzettségűek jártak a legrosszabbul, a szakmunkások között 12,3 százalék volt a munkanélküliség 2012-ben, az elemit végzettek körében pedig a 24 százalékot, az iskolázatlanok között pedig a 45 százalékot is meghaladta. Ugyanebben az évben az egyetemi és főiskolai diplomások 3,6, illetve 5 százaléka volt állástalan.

Az ezt követő időszakban a gazdasági konszolidáció nyomán a munkanélküliség rekord alacsony szintre esett vissza, és különösen sok munkahely nyílt a szakmunkás vagy alacsonyabb végzettségűeknek. A fenti folyamatokat azért is érdemes tanulmányozni, mert

a következő 1-2 évben már nagyon valószínű, hogy véget ér a válságot követő pozitív világgazdasági ciklus.

A közelmúlt eseményei és a foglalkoztatottsági adatok alapján azt láthattuk, hogy egy recesszióban a szakma nem nyújt védettséget, sőt, az átlagos diplomásokhoz képest kifejezetten sérülékenyebb, aki főiskolainál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik.

Itt meg kell említeni még azt is, hogy a munkanélküliség 2012-es visszaeséséhez Magyarországon hozzájárult három speciális tényező is: a nagyipari beruházások, a fokozódó kivándorlás és a közmunkaprogram. Kérdéses azonban, hogy ezek hatása meddig lesz még érezhető a munkaerőpiacon. Egyes elemzők szerint a gazdasági lassulás a közeljövőben fokozottan érintheti a német iparvállalatokat, akik Magyarországon is leépítésekre kényszerülhetnek.

A közmunkaprogramra már jövőre jóval kevesebb pénzt fordít a kormány, így új, szakmunkás vagy alapfokú végzettségű emberekkel telítődhet a munkaerőpiac. A jövőre esedékes brexit hatására pedig számos munkavállaló térhet haza a kivándorlás eddigi elsőszámú célországából, az Egyesült Királyságból.

E folyamatok és a legutóbbi válságos időszak tapasztalata alapján kijelenthető, hogy

a diploma, ha nem is nyújt teljes védettséget, mégis nagyobb anyagi biztonságot ad, mint a szakmai végzettség.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink