Már az emberek 10%-ának van valamilyen magán-egészségbiztosítása

Az emberek többsége évente legalább egyszer felkeres valamilyen magánklinikát, de a legtöbben még egészségbiztosítás nélkül teszik – derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából.

A felmérés szerint minden tizedik embernek van magán-egészségügyi biztosítása, további 18 százalék pedig gondolkozik ennek lehetőségén.

Gyorsabb és jobb minőségű ellátás

Azokat, akik a privát egészségügy iránt érdeklődnek, elsősorban az motiválja, hogy elégedetlenek az állami ellátással: a kutatás szerint az állami ellátásban tapasztaltakkal a válaszadók 24 százalék volt elégedetlen, míg a magánszolgáltatókkal csak 2 százalék. Az állami intézményekben a legtöbben a hosszú várakozást bírálták, 62 százalék volt elégedetlen az állami egészségügyben jellemző várakozással, míg a fizetős ellátás esetén csak 5 százalék.

Az állami ellátás esetén 55 százalék panaszkodott arra, hogy nem, vagy nem időben kap időpontot az orvosnál, míg a magánellátásban csak 4 százalék volt elégedetlen a kapott időpontokkal. Kisebb, de így is jelentős volt a különbség, amikor az ellátás minőségéről kérdezték az embereket: az állami intézmények orvosainak szaktudásával a válaszadók 60 százaléka volt elégedett, míg a magánegészségügyben dolgozó orvosok felkészültségével 86 százalék volt megelégedve.

A fogászat és a nőgyógyászat a legnépszerűbb

A fenti számok alapján nem meglepő, hogy a résztvevők többsége rendszeresen választja a magánellátást az állami helyett, a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy évente legalább egyszer felkeres valamilyen magánklinikát. Ahogy a korábbi években is, a legnépszerűbbnek most is a fogászati magánpraxisok voltak, a válaszadók 53 százaléka járt privát fogásznál. Ezt követi a szemészeti, optikai (26 százalék) és nőgyógyászati klinikák (a nők mintegy 50 százaléka vette már igénybe).

A GKI és a Bónusz Brigád adatai azt mutatják, hogy az emberek jelentős része továbbra is csak akkor megy el orvoshoz, ha valamilyen konkrét panasza van, szűrővizsgálatokra viszonylag ritkán járnak el. Ez főleg a 25-29 év közöttiekre jellemző, a korosztály 60 százaléka válaszolta, hogy csak akkor megy államilag támogatott szűrővizsgálatra, ha valamilyen problémát észlel, fizetős szűrésre pedig ennél is kisebb hajlandósággal járnak.

Ha az összes válaszadót nézzük, ott nagyjából 64 százalék évente legalább egyszer elmegy valamilyen államilag támogatott szűrésre, magánklinikai szűrővizsgálatot pedig csupán 12 százalék vesz igénybe. Nem újdonság az sem, hogy a nők jóval nagyobb arányban járnak rendszeres szűrővizsgálatokra, mint a férfiak. Nőgyógyászati szűrésre a magánellátásban a válaszadó nők 61 százaléka megy el legalább egyszer egy évben, míg az állami ellátást mindössze 36 százalék veszi igénybe ilyen gyakorisággal.

Mennyibe kerül?

A kutatás érdekes adatokat tartalmaz arra nézve is, mennyi pénzt költenek az emberek privát egészségügyi szolgáltatásokra.

A felmérés szerint a biztosítással rendelkezők 42 százaléka évi 50 ezer forintnál kevesebbet, minden harmadik válaszadó pedig 50 és 100 ezer forint között költ egészségügyi biztosításra.

Azonban jelenleg az egészségbiztosítások kevéssé elterjedtek, az összes válaszadó nagyjából 10 százalékának van csak ilyen biztosítása, bár további 18 százalék azt mondta, gondolkodik az egészségbiztosításon.

A legtöbben ehelyett ma esetileg, saját zsebből fizetnek a magánklinikai vizsgálatokért, ami viszont drágább mulatság is lehet, mint minden hónapban egészségbiztosítási díjat fizetni. Évente egy laborvizsgálat mindenkinek ajánlott, egy ilyen szűrés ára pedig a 30 ezer forintot is meghaladhatja, ha nem a biztosító fizetni. A leggyakoribb szakorvosi szűrések árai pedig 11 és 20 ezer forint közé tehetők.

A korrektség kedvéért azt hozzá kell tenni, hogy évi 50 ezres, vagy annál kisebb költség rendkívül alacsony, ilyen árakon a legalapvetőbb egészségbiztosítást kaphatjuk, amelyek közel sem biztosítanak teljes körű ellátást. Feltehetően a felmérésben részt vevők jelentős része vagy csoportos egészségbiztosítással, vagy egészségpénztárhoz csomagban adott biztosítással rendelkezik (utóbbit erősíti, hogy a felmérés szerint a válaszadók valamivel kevesebb, mint fele a munkahelyén kap valamilyen egészségmegőrzésre irányuló juttatást). A csoportos és kiegészítő biztosítások fő vonzereje az alacsony ár, amiben jellemzően benne van az általános állapotfelmérés, bizonyos szűrővizsgálatok és egynapos ellátások. Szakrendelést, második orvosi vélemény kérését és bonyolultabb kezelésekért azonban már külön kell fizetni a klinikán, ami akár több százezres kiadást is jelenthet, attól függően, milyen kezelésre van szükségünk.

Közel teljes körű védelmet az egyéni egészségbiztosítások jelentenek. Ezek ugyan jóval költségesebbek (a legolcsóbb csomagok 8 ezer forint havidíjnál kezdődnek), de jellemzően fedezik a szakrendelésekben elérhető szűrővizsgálatokat, biztosítják számos kezelés árát, sőt, egyes csomagok táppénz-szerű szolgáltatást is tartalmaznak, ha ágynak esünk valamilyen betegség miatt.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink