Magyarországon több mint 30 ezer ember hal meg évente a rák miatt

Bár az elmúlt 25 évben valamennyivel sikerült csökkenteni hazánkban a daganatos betegségek miatti halálozások számát, azonban Európában még mindig nálunk hal meg a legtöbb ember a rák miatt. Ugyan egyértelmű, hogy a helyzet javult az évek során, de még mindig van mit tenni annak érdekében, hogy még kevesebb ember veszítse el életét a betegség következtében.

Hiába, hogy a rák manapság már nem jelent egyértelműen halálos ítéletet egy ember számára, mivel korai felismerésével, műtétekkel és modern gyógyszerekkel részben gyógyíthatóvá, vagy legalább is kordában tarthatóvá vált, Magyarországon az elmúlt 25 évben mégis csak 15%-kal csökkent a daganatos betegségek miatti halálozások száma. A rák elleni harc ugyanakkor nem csak az egészségügy helyzetétől függ, a társadalom és az egyén szerepe sem elhanyagolható a statisztikák javulásának tekintetében.

Az elmúlt évek eredményei: Magyarországon 15%-kal csökkent a rák miatti halálozások száma

Magyarországon egy évben 100 halálesetből 25-öt okoznak a daganatos megbetegedések: nagyjából 32-33 ezer ember hal meg ebből az okból kifolyólag évente. Tovább rontja az összképet, hogy Európában 100 ezer lakos tekintetében nálunk hal meg a legtöbb ember a rák miatt, és az OECD-országok rangsorában is a legvégén állunk.

Azonban nem csak ezek az adatok beszédesek. Érdemes megvizsgálni azt is, az elmúlt években hol, mennyire sikerült lecsökkenteni a rák miatti halálozások számát, hiszen ez mutatja meg a rák elleni küzdelem eredményeit. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, 1990 és 2015 között, százezer főre vetítve hogyan alakult a helyzet néhány európai országban, köztük Magyarországon.

Ahogyan a táblázat is jól mutatja, ugyan például Szlovákiában minimálisan, de nőtt 25 év alatt a daganatos betegségek miatti halálozások száma, valójában még így is kevesebb család veszíti el ebből az okból kifolyólag a hozzátartozóját, mint nálunk. Ahogy látható, a jellemző azért inkább az, hogy az európai országok le tudtak faragni ezen a számon, abban viszont van eltérés, hogy milyen arányban. Ha végignézünk a diagram oszlopain, egyértelműen szemet szúr a változás Csehország esetében: az elmúlt években ugyanis 30%-os csökkenést tudtak realizálni. Ezzel szemben Magyarország viszont csak 15%-ot tudott lefaragni a daganatos betegségek okozta halálozások számán.

Az újonnan diagnosztizált daganatos betegek száma viszont évről évre emelkedik hazánkban. Ez persze egyrészt azt mutatja, hogy a megelőzésen még mindig sokkal kisebb a hangsúly, mint ami szükséges lenne, de abból a szempontból mégis pozitív fejleménynek tekinthető, hogy az egészségügy fejlődésével egyre inkább kiszűrhetővé válnak a betegségek. Az idejében felismert daganatos megbetegedések pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az érintettek esetében ne okozzon halált a rák.

Ahogy az alábbi diagram is mutatja, miközben egyre több a diagnosztizált daganatos megbetegedések száma évről évre, a halálesetek száma mégsem emelkedik. Míg 2007-ben a rákos betegek 48%-át nem lehetett már megmenteni, addig a 2013-ban ez az arány 43%-ra esett vissza. Ez is igazolja tehát, hogy korai felismeréssel ma már nem feltétlenül tekinthető halálos betegségnek a probléma – azonban természetesen az is nagyon fontos lenne, hogy amennyire lehet, megelőzhető legyen már a kialakulása is a daganatoknak.

Mi okozhatja a rák kialakulását?

Ahogyan azt már említettük, az, hogy idejében diagnosztizálnak egy daganatos megbetegedést, sok esetben életet menthet. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, mekkora szerepe van a rendszeres szűrővizsgálatoknak abban, hogy csökkenhessen azoknak a száma, akik ebből kifolyólag vesztik életüket. Természetesen szerepet játszik még ebben az egészségügy fejlettsége, legyen szó felszereltségről, elegendő szakemberről, vagy a várólisták hosszúságáról. Ugyanakkor a megelőzésben az életmód is kiemelten nagy szerepet játszik. Hazánkban összességében minden 3. ember halála megelőzhető lenne, amennyiben az egészséges életmód nagyobb szerepet kapna, valamint ha az egészségügyi rendszer hatékonyabban működne.

Az egészségtelen életmód, a káros szokások nagyban hozzájárulnak a daganatos megbetegedések kialakulásához.

Növelheti a kockázatot az elhízás, a mozgás hiánya, az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, de a dohányzás és az alkoholfogyasztás, a fokozott stressz, valamint a környezeti ártalmak is, mint például a szennyezett levegő vagy az egészségre ártalmas ivóvíz. Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) szerint is igaz, hogy Európa keleti felét – így sajnos hazánkat is – jobban érintik ezek.

Ennek tükrében különösen figyelemfelkeltő adat, ha például a dohányzást nézzük, hogy a vezető halálok a daganatos megbetegedések tekintetében Magyarországon mind a nők, mind a férfiak esetében a tüdőrák.

Ezt tovább súlyosbítja, hogy az Európai Unió tagállamai között nálunk a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek aránya a halálos kimenetelű daganatos betegségek között. Míg az OECD-országokban átlagosan a felnőtt népesség 18%-a, addig hazánkban a lakosság 26%-a dohányzik. Kétségtelen, hogy van összefüggés a dohányzás és a tüdőrák kialakulása között: felmérések szerint a tüdőrák okozta halálozások nagyjából 90%-ért felelős ez a káros szenvedély.

Az egyéni felelősség szerepe korántsem becsülhető alá a kérdésben

Természetesen egy kialakult daganatos megbetegedés esetében nagy szerepet játszik az egészségügy állapota: mekkora az éves költségvetés, van-e elegendő orvos, mennyire korszerű a felszereltsége adott kórháznak vagy klinikának, milyen hosszúak a várólisták, és így tovább. Az állami szektor teljesítményével kapcsolatban sokan elégedetlenek, éppen ezért lehet az, hogy az elmúlt 2 évben a betegek 2/3-a fordult végül magánorvoshoz a problémájával, gyorsabb és jobb minőségű szolgáltatásért, ez a tendencia pedig a jövőben vélhetőleg tovább erősödik majd. Ugyanakkor, különösen a megelőzés tekintetében és abban, hogy időben diagnosztizálható legyen egy daganat, ezzel csökkentve annak esélyét, hogy halálos kimenetelű legyen a betegség – az egyéni felelősség szerepe is jelentős.

Az, hogy eljársz-e évente szűrővizsgálatokra vagy sem, a te döntésed. Az, hogy milyen életmódot folytatsz, szintén: vannak-e káros szokásaid, dohányzol-e, fogyasztasz-e rendszeresen alkoholt, odafigyelsz-e arra, hogy egészségesen étkezz, hogy rendszeresen mozogj, és így tovább. Nem érdemes félvállról venni ennek a kockázatát, hiszen ahogy a statisztikák is rávilágítottak, jelenleg Magyarországon minden 4. haláleset a rák miatt történik – emellett pedig további krónikus betegségek esetében is igaz, hogy a megelőzés és az időben történő diagnosztizálás életet menthet.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink