Jó esély van rá, hogy a gyereked vagy albérletben, vagy nálad fog lakni, ha felnő

Albérlet vagy mamahotel – a legtöbb magyar fiatal gyakorlatilag e két opció közül választhat, hiszen a saját lakás árát évtizedek alatt tudnák csak megkeresni. Magyarországon is kialakult a bérlői generáció, KSH adatai szerint a 35 év alattiak csaknem harmada albérletben lakik, a saját lakással rendelkezők vannak a legkevesebben ebben a korosztályban.

Magyarországon más európai országokhoz képest az albérlet hagyományosan átmeneti megoldásként él a köztudatban. A legtöbben már viszonylag korán öröklakásban gondolkodnak, és legalább már a házasság idején szeretnének saját otthonba költözni. Erre azonban a növekvő ingatlanárak miatt egyre kevesebb fiatalnak van esélye.

Budapesten 500-700, a vidéki városokban 3-400 ezer forint között mozognak jelenleg a négyzetméterárak, egy újépítésű lakás esetén akár az átlagár másfélszeres is lehet, a fővárosban például 885 ezer forint/négyzetméter volt októberben az új lakások átlagára.

Ilyen lakásárak mellett, ha mondjuk egy szerencsés fiatal minden hónapban 20 ezer forintot félre tud tenni lakásra, akkor is 92 évbe telne, mire összegyűjt 22 millió forintot, ami nagyjából egy átlagos, régi építésű, 45 m2-es budapesti lakás ára – persze ebben a számításban nincs benne az infláció, azzal együtt számítva valószínűleg ennyi idő sem lenne elég a lakásravaló megkeresésére.

Az önrész is nehezen lesz meg

A lakáshitel ugyan segíthet a saját otthon megszerzésében, azonban már az önrész előteremtése is gondot okozhat. A jogszabályi előírás szerint az ingatlanfedezet forgalmi értékének legfeljebb a 80 százaléka vehető fel hitelként, tehát minimum 20 százalék saját erő szükséges a hitelfelvételhez. Így például egy 28 millió forintos, budapesti garzonlakás megvételéhez is 5,6 millió forint önerőre van szükség, ami ismét több éves spórolást igényel, ráadásul a lakások drágulása miatt (amely évi 10 százalék felett volt az elmúlt időszakban) időközben a szükséges önrész is jelentősen drágulhat.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy kialakulóban van a bérlői generáció Magyarországon: a KSH adatai szerint 2000-ben még csak a 35 év alattiak 10 százaléka, tizenöt évvel később pedig már a 30 százaléka lakott albérletben. Arról, hogy az azóta eltelt években hogyan alakult az albérletben élők aránya a korosztályon belül, még nem közölt adatokat a statisztikai hivatal. Azt feltételezhetjük, hogy az arányuk tovább növekedett, hiszen az össznépességen belül is emelkedik az albérletben élők aránya. Az összes háztartás arányában egyébként az albérletek még mindig viszonylag ritkák, 2017-ben a háztartások 85,2 százaléka volt saját tulajdonú ingatlanban. A 19-35 éves korosztálynak azonban 30 százaléka albérletben él, jól mutatva, mennyire generációs jelenségről van szó.

Csapdává válhat az albérlet

És hogy hol él a 35 év alattiak fennmaradó 70 százaléka? Jelentős részük még a szüleinél. A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 év közötti fiatalok 44 százaléka a szüleivel él, saját lakással pedig csak 21 százalék rendelkezik, 27 százalékuk pedig albérletben lakik. A szüleikkel élő fiatalok nagy része egyértelműen kényszerből nem költözik el, a K&H kutatásán 62 százalék válaszolta azt, hogy csak azért élnek még a mamahotelben, mert nincs pénzük saját lakásra. Ennél is aggasztóbb, hogy 53 százalékuk nem tudja, mikor lesz lehetősége a kiköltözésre.

Az albérlet persze egyáltalán nem ördögtől való dolog, főleg ha az oktatási vagy munkaerőpiaci mobilitást szolgálja. A probléma akkor adódik, ha a fiatal anyagi értelemben csapdába esik az eredetileg ideiglenes megoldásnak szánt albérletben. Ez az elmúlt években, a bérleti díjak rohamos emelkedésének köszönhetően számos pályakezdő járt így.

Budapesten ma 149 ezer forint egy átlagos albérlet havidíja, vagyis (a fővárosi átlagbérrel számolva) ha valaki egyedül bérel lakást, a lakbér máris elviszi a fizetés több mint felét.

Nem ritka, hogy egy nagyvárosba, munka miatt albérletbe költöző fiatal ma már az eredeti lakbér dupláját fizeti, miközben a fizetése alig emelkedett. Ilyen csapdahelyzetből van, aki csak úgy tud menekülni, hogy akár 30-as éveiben visszaköltözik a szüleihez, és megpróbál újra spórolni saját lakásra.

A lehetőségek: CSOK, szülői segítség, befektetés

A fiatal párok lakáshelyzetén hivatott enyhíteni a CSOK, ez azonban csak az esetek kis részében jelent valódi megoldást. A pénzintézetek jelentős részében csak gyermekes szülőktől fogadják el önrészként a CSOK-ot, akiknek biztos, hogy nem kell majd visszafizetniük az állami pénzt. Emellett a CSOK számos kötelezettséget ró az igénylőkre. 10 évig például a választott lakásban kell élni, és persze „teljesíteni” kell az igényléskor vállalt gyermekszámot. Ha a határidő lejárta előtt nem születik a párnak a vállalt számú gyermeke (egy gyermek esetén 4, két gyermek esetében 8, míg három gyermeknél 10 év a határidő), az állami támogatást kamatostul vissza kell fizetni.

Összességében egy fiatalnak kevés opciója marad a saját lakás megszerzésére. A legnagyobb eséllyel ma azoknak jöhet össze a saját lakás, akiknek a szülei megveszik azt saját megtakarításukból, vagy biztosítják a lakáshitelhez szükséges önrészt. Ha a jövedelmünk mégis elég magas arra, hogy önállóan kezdjük gyűjteni saját lakásra, akkor a legjobb, ha nem készpénzben, hanem valamilyen értékálló, kamatozó befektetésként gyűjtjük az összeget, ez lehet fix hozamú értékpapír vagy akár befektetési célú életbiztosítás is.

A lakásra történő megtakarítás a legtöbb ember számára többéves projekt, így fontos, hogy ez alatt az idő alatt a félretett összeg értékét ne csökkentse az infláció, és akár még kamatozzon is.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink