Impact investment: jótékonyság vagy úri hóbort?

Magyarországon is egyre ismertebb befektetési stratégia az úgynevezett impact investment. Az ilyen befektetési lehetőségeket kínáló cég szerint nemcsak a megtakarításunkat növelhetjük, de egyben jó ügyeket is támogathatunk, míg a módszer kritikusai szerint ez utóbbi inkább csak marketingfogás, valójában az impact investment nem ideális módszer a jótékonykodásra.

Az impact investment (a kifejezésre nincs általánosan elterjedt magyar elnevezés, tükörfordításban: hatásbefektetés) általánosságban olyan befektetést jelent, amit nemcsak a pénzügyi hozam, hanem valamilyen társadalmi hasznosság miatt is választ a befektető. Az elnevezés elterjesztése elsősorban a Clinton Alapítványhoz kötődik, akik 2009-ben alapították meg az ún. Global Impact Investing Networköt.

A csoport meghatározása szerint az olyan befektetések népszerűsítését tűzte ki célul, amelyek „pozitív, mérhető társadalmi és környezeti hatást is generál a pénzbeli haszon mellett.”

Mérik a társadalmi hasznát – elvileg

Ilyen befektetések persze korábban is léteztek, a múltban is lehetett például megújuló energiába vagy új orvostudományi fejlesztésekbe fektetni. Ami az impact investingben újdonságot jelent, az a társadalmi hatás pontos mérése: impcat investingről akkor beszélhetünk, ha az adott szervezet nemcsak a gazdasági eredményekről számol be aprólékosan a részvényeseknek, hanem a befektetés társadalmi hatásairól is – elvileg ez utóbbinak ugyanolyan részletesnek kell lennie, mint a pénzügyi jelentésnek.

Impact investment formáját tekintve lehet kockázatitőke-befektetés, tőzsdei részvény vagy kötvény, vagy az ilyenekből összeálló befektetési alap. A befektetések jellemzően a mezőgazdaságban és megújuló energiában utazó cégeknek biztosítanak tőkét, de nem ritkák a lakhatással, egészségüggyel, oktatással kapcsolatos beruházások sem. Az értékpapírt kibocsátó és/vagy a befektetett tőkét kezelő cégek vállalják, hogy a pénzből nem fognak etikátlan ágazatokat támogatni, például fegyvergyártással, dohányiparral, fosszilis tüzelőkkel kapcsolatos tevékenységeket. Sok impact befektetés a fejlődő országokra koncentrál, az itteni szegények életszínvonalát hivatottak emelni, számukra nyújtanak valamilyen szolgáltatást.

Nagy- és kisbefektetők is beszállhatnak

Az impact investment piacán ma egyaránt megtalálhatók a magánbefektetők és a nagy befektetési társaságok is. Az egyik legjelentősebb a Soros György és az eBayt alapító Pierre Omidyar nevéhez fűződő Leapfrog nevű magántőkealap, amelyen keresztül elsősorban biztosítási, pénztakarékossági és banki szolgáltatásokba fektetnek Afrikában és Ázsiában. A koncepció lényege, hogy a világ legszegényebb munkásainak kínálnak szolgáltatásokat, akik ezekre ugyan rászorulnak, a pénzintézetek többsége viszont nem fogadja el őket ügyfélként. A beruházások célja messze nem csak a jótékonyság: azok a cégek, amelyekbe a Leapfrog befektetett, évente átlagosan több mint 40 százalékkal növelték a bevételeiket.

Egy másik impact investmentként hirdetett befektetés, az ALTEO részvényeit magánszemélyek is könnyen jegyezhetik a Budapesti Értéktőzsdén. A cég amellett, hogy maga is megújuló energiaszolgáltatással foglalkozik, tőkéje egy részét más, hasonló impact-beruházásokba fekteti. Az ALTEO vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila tavaly a Portfoliónak így foglalta össze az impact investing lényegét:

„Az impact investmentnek nem szabad arról szólnia, hogy a teljesítmény hiányát palástolom valamivel, nem jelentheti azt, hogy az ügyfélállomány csökken. Épp ellenkezőleg: ezáltal olyan piaci előnyökre tudunk szert tenni, olyan területeken tudunk megjelenni, ami növelni fogja az értékünket, és remélhetőleg növelni fogja a részvényárfolyamot is.”

Azt is mondta, az ALTEO komolyan gondolkodik azon is, hogy a meglévő részvényei mellett speciális zöld kötvényt is kibocsásson.

Kinek hoz hasznot?

Ha az impact befektetések hozamát nézzük, azok valóban nem maradnak el az átlagos tőzsdei befektetésekétől. A Portfolio összehasonlítása szerint három nagy impact investmenttel foglalkozó befektetési alap árfolyama nagyjából azonos ritmusban és mértékben ingadozott, mint az amerikai tőzsdeindex, az S&P 500. A vizsgált kétéves távon a három alap közül kettő hozama pár százalékkal alulmaradt volna egy S&P-indexet követő értékpapírétól, míg az egyik (az iShares MSCI KLD 400 Social ETF) másfél százalékkal megelőzte azt.

Ennek a műfajnak is vannak kritikusai

A fentiek alapján tehát befektetésként valóban megállják a helyüket az impact-alapok, legalábbis pozitív gazdasági konjunktúra idején. Más kérdés, vajon jótékonyságként mennyire hatékonyak. A műfaj kritikusai szerint az impact investing veszélye abban rejlik, hogy a nemes célját csak addig támogatja, amíg az profitábilis. A megújuló energiával kapcsolatos befektetéseknél még kevésbé merül fel ez a probléma, más a helyzet viszont a szegények megsegítésére létrejött vállalkozásokkal.

A fejlődő országokban például sokkal nagyobb gondot okoz a tiszta ivóvíz, az alapfokú oktatás és az alapvető gyógyszerek hiánya, mint mondjuk az életbiztosításoké, csakhogy előbbivel aligha lehet pénzt keresni. Szintén problémát jelenthet, ha az eredetileg a legszegényebbek számára indított szolgáltatás a profitmaximalizálás érdekében az eredeti célcsoport helyett a vagyonosabb rétegek felé fordul, a szolgáltatásait a szegények számára nehezebben elérhetővé teszi. Márpedig felmérések szerint a befektetők nagy többsége a piaci hozamoknak megfelelő bevételt vár el az impact befektetésektől is, és alig harmaduk elégszik meg ennél kisebb nyereséggel. És mivel egy részvénytársaságnak elsősorban a részvényeseket kell kiszolgálnia, ezek a vállalatok a szegénység sújtotta területeken is olyan akciókat támogatnak majd, amelyekkel nyereséget termelhetnek, függetlenül attól, hogy a rászorulók számára tényleg ezek-e a legfontosabbak.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink