Ilyen jövő vár az alkalmazottakra a következő években a cégvezetők szerint

Bár sok országban nőtt a munkanélküliség, világszerte továbbra is a megfelelő munkaerő megtartását és megtalálását tartják a legfontosabbnak a cégvezetők a KPMG jelentése szerint. A járvány miatt előtérbe került a munkatársak megtartása és az egészségük védelme.

A digitalizáció és a munkatársak egészsége az a két terület, aminek fontosságára leginkább ráirányította a figyelmet a koronavírus-járvány, derült ki a KPMG CEO Outlook című nemzetközi kiadványát, melyben globális cégek vezetőit kérdezik meg a gazdasági és üzleti kilátásokról. A KPMG a felmérést hagyományosan tavasszal adja ki, de mivel időközben a világjárvány teljesen átírta az üzleti kilátásokat, később újra elkészítették a felmérést a cégvezetők körében, és októberben közzétették a válaszok alapján készült jelentést.

Kevésbé tartanak a klímaváltozástól, mióta járvány van

A járvány első hulláma óta eltelt 6 hónap alatt jóval pesszimistábbak lettek a vezérigazgatók: az év elején még 46 százalék nyilatkozott kedvezően a világgazdaság következő hároméves kilátásairól, a nyár végére már csak 35 százalék. Ennek ellentmond, hogy saját országa és cége kilátásait a megkérdezettek majdnem fele viszont kedvezőnek ítélte.

Jelentősen változott az is, hogy milyen gazdasági kockázatoktól tartanak a leginkább a cégvezetők. A tavalyi felmérésen a legtöbb válaszadó még a klímaváltozást nevezték meg mint az elsőszámú veszélyforrást. Ezt követték a piacot felforgató innovációk és a territorializmus, vagyis az országok gazdasági bezárkózása. Utóbbi a járvány alatt tulajdonképpen megvalósult, nem csoda ezért, hogy ez a veszélyforrás az idén nyári felmérésen is felkerült a dobogó harmadik fokára, az első két helyre azonban két új, korábban a legsúlyosabb kérdések között emlegetett kockázat került.

A második helyre idén nyáron szintén egy, a lezárásokkal összefüggő probléma, a beszállítói láncok leállása került. A válaszadók kétharmada mondta azt, hogy várhatóan át kell majd gondolnia a beszállítói hálózatát, bár ezt a többség lehetőségnek fogja fel, hogy versenyképesebbé tegye a beszállítóit, és hogy tudjanak a jövőben reagálni a fogyasztói igényekre.

Nagy baj lett hirtelen a szakemberhiányból

A cégvezetők többsége a munkaerő megtartását és megszerzését nevezte a legnagyobb problémának, amit az év elején még az utolsó, tizenkettedik helyre rangsoroltak. Ebbe a kategóriába tartozik a megfelelő munkaerő toborzása, a munkatársak jólléte, a képességeik fejlesztése, illetve felkészítésük a járványt követő új világra.

Válaszaikból kiderül az is, hogy a távmunka fejlesztését a versenyképesség egyik zálogának tartják: ahogy a vállalatoknál általánosságban egyre elfogadottabbá válik a home office, nekik is meg kell teremteni ennek a feltételeit, hogy megtalálják a megfelelő munkaerőt. A vállalatvezetők háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy a távmunka átalakította a toborzási stratégiájukat,

70 százalék pedig azt mondta: csökkentik majd irodai létszámát.

A KPMG tanulmányában ezen a ponton megjelenik a talent risk fogalma is: ez egy-egy kulcsfontosságú, speciális szaktudással rendelkező munkatárs kiesését jelenti, amire sok cégnél lehetett, és lehet most is példa a megbetegedések vagy a karantén miatt. De ide tartozik a képzett munkaerő hiánya és a távoli munka menedzselésének nehézsége. Összességében a járványhelyzet és a védekezés inkább felértékelte az emberi tudást, mivel

a válságos időszakban megnőtt a kreativitás és az alkalmazkodóképesség szerepe a korábbi, automatizmussá vált munkafolyamatokkal szemben.

Ennek némileg ellentmond azonban, hogy nem nőtt azoknak az aránya az egy évvel korábbi felméréshez képest, akik a munkatársaik képzésébe fektetnének. Ehelyett, kevésbé meglepő módon, a cégvezetők nagy többsége digitális eszközökbe fektetne a következő egy évben, ma már egyértelmű, hogy enélkül nem képzelhető el a növekedés.

Előtérbe kerül az egészségbiztosítás

A munkatársak egészségének védelmét, így a munkaerő megtartását segíthetik többek között a céges egészségbiztosítások. Egy nemrégiben közzétett elemzés szerint a magyar vállalatokat egyre nagyobb arányban szeretnék biztosítani alkalmazottjaikat. A cégvezetők a járvány első hulláma alatt átértékelték a kollégák egészségének fontosságát, majd hogy a gazdaság és a cégek mérlegének stabilizálódása után nagy számban keresték meg az egészségbiztosítókat, érdeklődve különböző egyéni és csoportos konstrukciókról. Emiatt van rá esély, hogy az év végéig robbanás következik be magyar egészségbiztosítási piacon.

Jelenleg a magyar cégek mintegy 10-15 százaléka ajánl csak fel valamilyen egészségbiztosítást a dolgozóinak (az 50-nél több embert foglalkoztató cégeknél valamivel jobb az arány, körülbelül 30 százalék), és

az összes munkavállaló közül csupán 2-3 százalék rendelkezik privát egészségbiztosítással.

Pedig ott, ahol elérhető az egészségbiztosítás mint béren kívüli juttatás, a dolgozók többsége elégedett vele: a felmérés szerint a biztosított munkavállalók több mint 54 százalék 5-ös, 27 százalék 4-es osztályzatot adott a szolgáltatásra. A növekvő igényt mutatja, hogy a COVID-járvány első szakaszában a privát ügyfelek valósággal megrohanták az egészségbiztosítókat, és rekordszámban kötöttek egyéni (tehát nem céges) biztosítást.

Bár a cafetéria-rendszer szűkössége miatt az egészségbiztosításra mint béren kívül juttatásra már nem jár adókedvezmény, a munkaerő megtartása érdekében mégis megérheti a vállalatoknak ilyen szolgáltatást is nyújtani a munkavállalóiknak, különösen, mivel már havi 10 ezer forintért is elérhetők jó ár-érték arányú egészségbiztosítások.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink