Így védekezzünk a bankkártya-adatok ellopása ellen

A bank- és hitelkártyánk nem csak akkor kerülhet veszélybe, ha ellopják a tárcánkat. A kártyacsalók az interneten, vagy akár az utcán is megszerezhetik a bankkártya-adatainkat, hozzáférve a folyószámlánkhoz. Emiatt előfordulhat, hogy akkor is a letiltás jelenti a megoldást, ha nálunk van a kártya.

A bank- és hitelkártyákkal való visszaélés talán a leggyakoribb bűncselekmény-típus világszerte. Iparági becslések szerint a kártyacsalások évente mintegy 190 milliárd dollárnyi kárt okoznak a világ bankjainak, ez megfelel a teljes magyar gazdaság egyévi teljesítményének. Ma már a bűncselekmények csak igen kis részét teszi ki a kártyalopás és a lopott kártyával fizetés (annak ellenére, hogy a paypass elterjedésével ez is jóval könnyebbé vált, a tolvajok könnyen fizethetnek akkor is, ha nem szerezték meg a kártyához tartozó PIN-kódot), a károk legnagyobb részét egyértelműen az ellopott kártyaadatokkal való visszaélések okozzák.

Ezek a leggyakoribb netes csalások

A kártyaadatok megszerzésének legismertebb módja az internetes adathalászat. Az ilyen próbálkozásokat lehet a legkönnyebben kiszúrni, ennek ellenére mégis ezek a csalások okozzák a legtöbb kárt, hiszen az interneten keresztül viszonylag kis kockázat mellett támadhatnak rengeteg embert a csalók, és a nagy számok törvénye alapján biztos, hogy horogra akad egy-két áldozat.

Közismert módszer például a bank nevében küldött email, ahol „egyeztetés” céljából a bankkártya adatait, vagy a netbanki belépési kódjait kérik – valójában ilyen kéréseket a bankok sosem küldenek.

Ennél egy fokkal ravaszabbak azok, akik egy valódinak tűnő online fizetési felületet használnak: az áldozat valamilyen termékért vagy szolgáltatásért szeretne fizetni az oldalon, de valójában csak a bankkártyája adatait adja át a csalóknak, akik gyorsan el is kezdik lemeríteni az egyenlegét. Az ilyen oldal lehet például fiktív webshop, de

gyakori, hogy valamilyen fantasztikus pénzügyi szolgáltatás ígéretével férnek hozzá a bankkártyához,

például azt ígérik, hogy ha megadjuk az oldalon az adatainkat, csökkenteni fogják a hitelkártya-kamatunkat (előfordul, hogy ehhez a bank nevét és logóját is felhasználják).

Érdemes tehát figyelni az internetes vásárláskor arra, hogy megbízható webshopot válasszunk. Jó jel, ha az bolt létezésének van nyoma például a közösségi médiában; kideríthető, milyen cég üzemelteti, és hogy van vevőszolgálata. Vigyázzunk az olyan ígéretekkel, amelyek túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek.

Offline és online adathalászat

A fenti módszerek ellen szerencsére kis odafigyeléssel könnyen lehet védekezni. Nehezebb a helyzet a hardveres csalásokkal, mint például az ún. skimmerek használatával. Ez egy olyan elektronikus eszköz, amit az ATM-ekbe szerelnek fel, ami leolvassa és elmenti a behelyezett kártyák adatait. A skimmer csaknem teljesen úgy néz ki, mint a valódi kártyaolvasó, így laikusként nehéz észrevenni. Szerencsére ez a csalási módszer viszonylag ritka, hiszen a legtöbb ATM-et kamerákkal figyelik, legfeljebb a félreeső helyeken levő automatáknál lehet ok az aggodalomra. A csalás megelőzésében segíthetnek az olyan okostelefonos alkalmazások, mint például a Skim Plus, ami a Bluetooth-jelek alapján képes detektálni a skimmereket.

Előfordul az is, hogy csalók egy ingyenes wifi-hálózatot hoznak létre, amire jelszó nélkül is csatlakozhatunk. Ilyenkor egy felkészült hacker szinte minden adathoz hozzáférhet, amit a hálózathoz csatlakozott emberek megadnak, köztük akár egy online vásárláskor megadott adatokat is. A legjobb tehát, ha az online vásárlásokat nem nyilvános wifiről intézzük, és nem lépünk be ilyen hálózatból a netbankunkba.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

Ha minden elővigyázatosság ellenére úgy tűnik, valakiknek sikerült megszerezniük a kártyaadatainkat (ezt könnyen észrevehetjük, ha gyakran nézzük a netbankunkat, és ismeretlen vásárlásokat találunk), nincs más megoldás, mint a kártya letiltása. Ezt szerencsére minden magyarországi banknál azonnal, a nap 24 órájában meg lehet tenni telefonon, bankfiókban, netbankon vagy mobil-alkalmazáson keresztül. Ha a problémát külföldön vesszük észre, a kártyát le lehet tiltani egy erre dedikált, ingyenesen hívható telefonszámon is. A legtöbb banknál egyébként működik egy olyan monitorozó rendszer, ami kifejezetten a gyanús fizetéseket figyeli, és automatikusan korlátozza a használatát addig, amíg a kártyabirtokos annak jogszerűségét meg nem erősíti.

Azt fontos tudni, hogy ha a kártya letiltását kérjük, az a letiltás pillanatában véglegesen használhatatlanná válik, azaz a döntés nem vonható vissza, ezért a banknál új kártyát kell igényelni. Lopás vagy a kártya elvesztése esetén ez az egyetlen megoldás, de

ha van rá esély, hogy visszakerül hozzánk, kérhetjük a kártya ideiglenes felfüggesztését is.

Bár a kártyacsalások súlyos károkat okozhatnak, sajnos a legtöbb biztosító nem vállalja ezek megtérítését. A magyarországi Országos Betétbiztosítási Alap szintén csak bankcsőd esetén fizet a károsultaknak, egy-egy számlát érintő visszaélés esetén nem. Ez persze abból a szempontból érthető, hogy viszonylag könnyen vissza lehetne élni ezzel a lehetőséggel, különösen az internet anonimitását kihasználva.

Nem mindenki tudja viszont, hogy a kicsalt pénzt a bankunktól visszaszerezhetjük. A kártyatársaságok szabályzata ugyanis úgy működik, hogy ha a kereskedő nem tudja igazolni, hogy teljesítette a vásárlást, vagyis hogy a fogyasztó megkapta egy fizetésért cserébe az árut vagy a szolgáltatást, akkor vissza kell fizetni neki a pénzt. Ez az oka annak, hogy

a kártyacsalások miatt elszenvedett veszteségek több mint felét nem a kártyatulajdonosok, hanem a bankok könyvelik el.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink