Idén is jár a nyugdíjprémium – de sok mindenre nem lesz elég

2018 October 19. Nyugdíjmegtakarítás

Az már biztos, hogy idén novemberben is kapnak nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok – a tavalyi évhez hasonlóan. Ez első hallásra jó hírnek tűnik, de valójában havi szinten nagyon kevés plusz pénzt jelent. Nézzük, mennyit!

A nyugdíjprémium egy 2009-ben bevezetett intézkedés neve, ami a 13. havi nyugdíjat váltotta fel. Az állam szándéka ezzel az volt, hogy amennyiben jól teljesít az ország, akkor ebben a formában jutalmazza meg a nyugdíjasokat. Az ehhez elvárt gazdasági teljesítmény 3,5%-nál nagyobb éves GDP növekedést jelent, valamint feltételezi, hogy az államháztartás hiánya a tervezett szinten marad.

A nyugdíjprémium összegének alakulása

Tavaly novemberben fizetett először az állam prémiumot a nyugdíjasoknak. Az idei kedvező adatok alapján, miszerint 4,4%-kal nőtt a GDP – idén novemberben is kifizetésre kerül ez a juttatás. Az összeg meghatározásánál két számot vesznek figyelembe, és szoroznak össze:

  • azt, hogy mennyivel haladta meg a 3,5%-ot a GDP növekedés, ami ebben az esetben 0,9%,
  • valamint a nyugellátás november havi összegének a 25%-át, de legfeljebb 20 ezer forintot.

Utóbbi azt jelenti a gyakorlatban, hogy havi nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett már minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt az összeg alatt viszonyt arányosan kevesebbet. Tehát minél kevesebb valakinek a nyugdíja, ez a kiegészítés is annál alacsonyabb lesz.

Így tehát a 2018-as évben a nyugdíjprémium maximális összege 18 ezer forint lehet.

Akkor viszont, ha az érintett nyugdíja nem éri el a havi 80 ezer forintot, ez kevesebb: például 60 ezer forintos nyugdíj esetében már csak 13 500 forint, de a nyugdíjminimum esetében – ami jelenleg 28 500 forint – már 6 412 forint, tehát a 10 ezer forintot sem éri el.

Mennyiben értelmezhető a nyugdíjprémium nyugdíjemelésként?

Először is fontos leszögezni: a nyugdíjprémium egy évben csak egyszeri nyugdíjkiegészítést jelent – általában novemberben. Ha 12 hónapra leosztjuk az összeget, ez

egy évben egy hónapra nézve maximum 1500 forint,

nyugdíjminimum esetében pedig csupán 535 forint.

Továbbá az is fontos tulajdonsága, hogy minden esetben a magyar gazdaság teljesítményéhez kötik. Ez tehát azt jelenti, amennyiben adott évben a GDP növekedése nem haladja meg a 3,5%-ot, nem is jár. Éppen ezért fordulhatott elő az, hogy bár 2009 óta létezik ez a lehetőség, mégis 8 évet kellett várni arra, hogy először részesülhessenek benne a nyugdíjasok. Tehát az, hogy idén jár, még nem jelenti azt, hogy jövőre, 5 vagy akár 10 év múlva ez biztos kiegészítése lesz a nyugdíj-járadéknak.

Térjünk ki a nyugdíjemelésre is: jelenállás szerint minden év januárjában az inflációnak megfelelő mértékben növelik az alapnyugdíjat. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóereje nem nő ezáltal, csupán a pénz romlását kompenzálják. A nyugdíjprémium pedig nem számít bele az alapnyugdíjba – éppen azért, mert ez egy egyszeri és esetleges juttatás.

Végezetül pedig megemlítendő, hogy nem minden nyugdíjas jogosult a nyugdíjprémiumra. Idén például csak az jogosult erre az összegre, aki már 2017-ben legalább 1 napig nyugdíjas volt, és idén novemberben is kapja az ellátást.

Érdemes-e tehát a nyugdíjprémiumra alapozni időskori nyugalmunkat?

Sajnos azt lehet mondani, hogy nem. Ahogyan láthattuk,

egyrészt nem biztos, hogy a nyugdíjasok minden évben megkapják ezt a kiegészítést. Másrészt, ha meg is kapják, az havi szinten nagyon alacsony plusz összeget jelent

– idén például maximum 1500 forintot.

Valóban fontos lenne az állami nyugdíjak emelkedése, de jelen állás szerint az inflációnak megfelelő éves emelés nem oldja meg a helyzetet. Bár évről évre egyre többet költ az állam nyugdíjra – 2019-re például 2773 milliárd forintot irányzott elő erre a célra a költségvetés, ami 103 milliárddal több, mint idén – ugyanakkor a nyugdíjasok száma is egyre nő. Ez tehát azt jelenti, hogy a ráfordítások növekedése nem az egy főre jutó nyugdíjak tekintetében látszik majd meg – hiszen egyre több embernek kell majd nyugdíj-járadékot folyósítani. A nyugdíjprémium pedig – bár természetesen minden kiegészítés számít – szintén nem tesz hozzá olyan mértékben, ami érdemi korrigálást jelentene.

Valódi megoldást a nyugdíj-előtakarékosság jelenthet

A jelek szerint az állam is tudja, hogy az állami nyugdíj mellé nem árt a privát kiegészítés, hiszen az éves befizetések után 20% adókedvezményt ad – évi akár 100-150 ezer forintot. Három lehetőség közül is választhatunk: nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) vagy önkéntes nyugdíjpénztár – sőt, ezek kombinálására is van lehetőség. 

Amennyiben nem elégszünk meg azzal, amit az állam nyugdíjjáradékként ad majd nekünk nyugdíjas éveinkre, illetve belátjuk, hogy az olyan eseti kiegészítések, mint a nyugdíjprémium nem pótolja ki azt megfelelő mértékben, egy idejében elindított nyugdíj-előtakarékosság valódi megoldást jelenthet a helyzetre.

Kérdésed van?
Keress minket!

A GRANTIS-nál abban hiszünk, hogy mindenkinek jár a hiteles, pontos, etikus tanácsadás. Mi szeretjük érthetően megfogalmazni az apróbetűs részeket, megismertetni az embereket a lehetőségeikkel, a kockázataikkal, és akkor vagyunk elégedettek, ha ingyenes tanácsadásunk nyomán ügyfeleink pénzügyileg tudatos döntéseket hoznak. Ha neked is tanácsra van szükséged, keress bizalommal!