Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

Hiteltörlesztési moratórium: megéri nem fizetni a tartozást?

Csütörtökön megjelent a kormányrendelet, ami hiteltörlesztési moratóriumot vezet be minden folyamatban lévő banki kölcsönre, a hitelek futamidejét 9 hónappal meghosszabbítva. A rendelet szövege alapján hosszú távon az adós ügyfél járhat rosszul a plusz kamatok miatt.

Egyelőre csak megbecsülni lehet, hogy a koronavírus-járvány és az emiatt szükséges biztonsági intézkedések milyen károkat okoznak a magyar gazdaságban. A kormány pár napja már bejelentette, hogy egy átfogó gazdasági csomagot vezetnek be a veszteségek enyhítésére, amire szükség is lesz, hiszen egyebek mellett a munkanélküliség százezres nagyságrendű emelkedésére és a gazdasági növekedés drámai visszaesésére lehetne számítani.

9 hónapig szüneteltethető a törlesztés

Az egyik első gazdaságvédelmi intézkedés már csütörtökön életbe lépett: a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint idén december 31-ig hiteltörlesztési moratórium lesz érvényben, azaz minden folyamatban lévő hitel futamidejét kötelező a bankoknak 9 hónappal meghosszabbítani. A március 19. után felvett hitelekre (már ha valakinek sikerül hitelt felvenni mostanában) értelemszerűen nem vonatkozik a haladék, csak azokra a kölcsönökre, amelyeket egy érvényes szerződés alapján, részben vagy egészben a következő 9 hónapban kellene törleszteni.

A rendelet lehetőséget hagy a hitelfelvevők számára, hogy változatlanul törlesszék a hiteleiket. Valószínűleg a legtöbben nem élnek majd ezzel a lehetőséggel, már csak azért sem, mert a moratórium a rendelet szerint általános érvényű, azaz a feleknek kell rendelkezniük arról, hogy fenn kívánják-e tartani a törlesztést (igaz, kormányzati nyilatkozatok szerint ehhez az adós oldaláról már az is elég lesz, ha elutalja a következő részletet a banknak, nem muszáj új szerződést kötni).

A moratórium alatt is ketyeg a kamat

Pedig valószínű, hogy hosszabb távon jobban megéri, ha a moratórium alatt is folytatjuk a törlesztést, legalábbis ha ezt megengedhetjük magunkat. A rendelet ugyan december 31-ig befagyaszt minden kamatot és egyéb kötelezettséget (kezelési költség, hitelbírálati díj stb.), arról azonban nem szól, hogyan számíthatják a kamatot a bankok a moratórium lezárása után.

Ebből következően két forgatókönyv képzelhető el. Az optimista verzió szerint a törlesztés halasztása miatt nem növekedik majd sem a fizetendő havi törlesztőrészlet, sem az összesen visszafizetendő összeg, vagyis nem éri semmilyen veszteség az ügyfeleket. Ez esetben 2021 januárjától még törlesztőrészlet-csökkenés is elérhető, amennyiben a moratórium alatt részben vagy egészben az ügyfél félre tudja tenni a kamat összegét, és azt januárban egy összegben törleszti, így csökkentve a tőketartozást.

A pesszimista forgatókönyv szerint viszont a bank a kamatszámítást a 9 hónapos szünet alatt sem függeszti fel, és a moratórium lejárta után a 9 hónapnyi kamatot kiszámlázza az ügyfélnek. Ha csak a csütörtöki rendeletet nézzük, erre is joguk van a pénzintézeteknek. Így az adós összességében többet fizet, ha szünetelteti a törlesztést a moratórium alatt, mintha az eredeti ütemben törlesztette volna a tartozását.

A Bank360 számítása szerint ha például 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitelt vettünk fel, és a 9 hónap alatt tovább gyűlik a kamat, akkor

a moratórium után mintegy félmillió forinttal kell többet fizetnünk.

A kamatok pedig még tovább gyűlhetnek akkor, ha a kormány (ahogy azt az új rendelet lehetővé teszi) újév előtt még meghosszabbítja, és 2021-re is kitolja a moratóriumot.

Valóban kifizettetik ezt az összeget a bankok az adósokkal?

Bár a csütörtöki rendelet erre lehetőséget ad nekik, közel sem biztos, hogy ezzel a bankok valóban élni fognak. Egy bank hírnevének nem tenne jót, ha a plusz költségét közvetlenül ráterhelnék az ügyfeleikre, ez alapján nem alaptalanul vádolhatnák őket azzal, hogy a járványon nyerészkedtek. Emiatt akár üzleti érdek is lehet a 9 hónap kamatainak elengedése.

Az sem kizárt, hogy a kormány később egy újabb rendeletben tiltja meg a kamatok későbbi emelését, esetleg átvállalja a kamat egy részét. Ez egybecsengne a gazdaságvédelmi csomag céljaival, hiszen a szándék elvileg éppen az lenne, hogy megkönnyítsék a járvány miatt nehezebb helyzetbe került, például munkanélkülivé vált emberek helyzetét. Ha erre nem kerül sor, épp a legszerencsétlenebb sorsú adósokat büntetné a moratórium, például azokat, akik a válság idején például elvesztették a munkájukat, és emiatt nem is tudták volna fizetni törlesztőrészleteiket. Ha ez még nem lenne elég probléma, elképzelhető, hogy jövőre nekik akár még plusz kamatköltségekkel is számolniuk kell.

Szintén említésre méltó, hogy a Magyar Nemzeti Bank pár napja megjelent ajánlásában szerepel az is, hogy a bankok ne számítsanak fel bírságokat, ha valaki késik a hiteltörlesztővel, illetve ne éljenek azzal a jogukkal, hogy megemelhetik a hitelek kamatait a késedelem miatt. Igaz, hogy csak ajánlásról van szó, nem kötelező jogszabályról, de a gyakorlatban legnagyobb pénzintézetek csaknem mindig követik az MNB irányelveit. Ennél is fontosabb, hogy a csütörtöki rendelet nagyrészt olyan rendelkezéséket tartalmaz, amelyek az MNB-ajánlásban már szerepeltek, vagyis az MNB javaslatai a kormányrendelet háttérdokumentumának is tekinthetők.

Ez ismét azt valószínűsíti, hogy később egy tisztázó rendelettel a kormány megtiltja az elodázott kamatterheket is.

Más kérdés, hogy a későbbi ügyfelek épp akkor járnak rosszul, ha a bank jövőre kevesebb pénzt kap vissza az adósoktól, hiszen akkor a pénzintézet ennél rosszabb feltételekkel (magasabb kamattal vagy kisebb futamidővel) tud majd hitelt biztosítani. Vagyis sajnos előbb-utóbb a most kieső pénzt a bankok szinte biztos, hogy ráterhelik a hitelfelvevőkre. Az persze egyértelműen méltányosabb, ha nem azok terheit növelik, akik még korábban, enyhébb feltételekben bízva vettek fel kölcsönt.

Mindent egybevetve mégis biztonságosabb, aki tudja, az tovább törleszti a hitelét. Az biztos, hogy a törlesztőrészletek és a kamatok nem váltak hirtelen semmissé, és egyelőre nincs kőbe vésve, hogy a moratórium alatt tovább gyűlő kamatokat nem kell majd utólag befizetni.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink