Nemcsak mi mondjuk, hogy baj lesz, hanem már az Állami Számvevőszék kiadványában, a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány is ezt fejtegeti. Az igen komoly, 20 oldalas elemzés „A második és harmadik nyugdíjpillér szerepe a magyar nyugdíjrendszerben” címmel jelent meg, amit Pandurics Anett (a Corvinus Egyetem kutatója) és Szalai Péter közgazdász jegyez (itt el is lehet olvasni).

A tanulmány szerint a magyar államnak az elmúlt években 4 nagyobb horderejű intézkedése volt, ami a nyugdíj ügyét befolyásolta:

  1. Korhatáremelés. Fokozatosan 62-ről 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. (Esélyes, hogy lesz ez magasabb is, teszem hozzá. Erről itt írtam.
  2. Magánnyugdíjpénztári átcsoportosítások. A 2011-es hírhedt esetet a legtöbben ismerik, mikor az adófizetők jó része kikerült a magánnyugdíjpénztári berkekből, az ő megtakarításuk az államé lett, az esetleges hozamokat tarthatták csak meg. (Hozzáteszem, 58 ezren tagok maradtak, és mint kiderült, jól is jártak vele – erről írás itt olvasható. )
  3. Korhatár előtti nyugdíj szigorítása. 2013-ban bekeményített az állam, és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét gyakorlatilag megszüntették, a rokkantnyugdíjasok jogosultságait felülvizsgálták, a szabályokon szigorítottak. Átmenetileg csökkent is a nyugdíjasok száma (igaz, mesterségesen).
  4. Nők 40 kedvezmény. 2011 óta 40 év szolgálati idővel idő előtt nyugdíjba mehetnek a nők. A kedvezmény bevezetése óta 200 ezren éltek a lehetőséggel, ami alaposan megterheli az állami költségvetést. Erről itt volt írásom.

Jól látszik, hogy ebből a négy intézkedésből három a nyugdíjrendszer hiányának csökkentésére irányul, vagyis hogy a nyugdíjakat minél kevésbé kelljen hitelből fedezni. Ezek a reformok azonban csak átmenetileg képesek orvosolni ezt a problémát a tanulmány szerint.

A GDP-arányos nyugdíjdeficitet eddig 2%-ra becsülték 2040–2045-ig, viszont nagyon úgy tűnik, hogy 4–4,5%-os hiány is lehetséges tíz évvel korábban, 2035-ben. Ha ez bekövetkezik, akkor ez egy hatalmas lyuk lesz a költségvetésben, amit nehéz lesz más források átcsoportosításával betömni. A tévedés oka az volt, hogy a Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) túl optimistán becsülte meg a társadalom elöregedésének ütemét.

Nyugdíj előtakarékossági formák összehasonlítása

A tanulmány a diagnózis felállítása után végigveszi a probléma megoldását jelentő nyugdíj előtakarékossági formákat, amik jelenleg elérhetőek Magyarországon. A három nyugdíjcélú megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a NYESZ. Ezekre állami támogatás is jár, amit nagyon sokan nem használnak ki.

Nyugdíjtermékek adókedvezményei 2014-2015

Ami a magyarok öngondoskodási kedvét illeti, vannak bőven hiányosságok, és nem az adójóváírás veszni hagyása az egyetlen. Erről egyébként nyugdíjszakértőnk, Sipos Csaba is beszélt a HírTV reggeli műsorában:

Hamarabb baj lehet a nyugdíjakkal, mint eddig hittük

Nézzük, milyen konkrét megállapításokat tesz az említett tanulmány az egyes nyugdíjmegtakarítási formák kapcsán!

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

  • Önkéntes nyugdíjpénztár
  • Még mindig a legnépszerűbb a három közül (2015-ben 1,15 millió tagja volt), de a taglétszám folyamatosan csökken.
  • 800 ezren nem vették igénybe az adójóváírást 2015-ben – ez edukációs problémákra utal.
  • A pénztártagok havonta átlagosan 3 ezer forintot fizettek be. Ezzel a mennyiséggel több mint száz évre lenne szükség, hogy egy tisztességes nyugdíj-kiegészítés összejöjjön (ami ~4,8 millió forint).
  • A munkáltatói befizetések 2008-tól 2013-ig folyamatosan csökkentek. Átlag havi 2500-3000 forint érkezik be tőlük pénztártagonként.
  • Kiegészítő információ, ami nincs benne a tanulmányban: mivel nem kötelező tagdíjat fizetni, így 40% feletti a tagdíjat nem fizetők aránya a 25-65 évesek között a Portfolio szerint.

Nyugdíjbiztosítás

  • Nyugdíjbiztosítás
  • 193 725 darab nyugdíjbiztosítási szerződés volt életben tavaly (2016) év végén.
  • 2015-ben a nyugdíjbiztosítással takarékoskodók egyharmada nem vette igénybe az adójóváírást (erről itt írtam).
  • Egy szerződő évente 200 ezer forintot fizet be átlagban.
  • A 2015-ig felhalmozott megtakarítások alapján a nyugdíjbiztosítás a nyugdíjon felül átlagosan 10-30%-nyi nyugdíj-többletet jelent havonta. (2017-es, frissebb adatok szerint már 2,5 milliárd forintnyi megtakarítást gyűjtöttek össze nyugdíjbiztosítással a szerződők.)

Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ vagy NYESZ-R)

  • Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)
  • 2017-re 125 ezer főre csökkent a NYESZ-tulajdonosok száma.
  • Leginkább a felső középosztály választja.
  • Átlagosan 400-500 ezer forintot tesznek félre évente a NYESZ-szel takarékoskodók.

Mi a tanulság?

Az eddigi becslések súlyosan elmérték a számításaikat, és hamarabb gondot fog okozni a nyugdíjak kifizetése, mint azt a többség gondolta volna. Az államháztartás kiadásait csökkenthetik, és az egyéni jólétet növelhetik a privát nyugdíjmegtakarítási programok (amik nem azonosak a magánnyugdíjpénztárral!). Közel másfél millió ember takarékoskodik ezek segítségével. Ezt a számot tovább lehetne (és kellene) növelni, másrészt problémát jelent, hogy a megtakarítók közül sokan csak igen keveset tesznek félre, azt is rendszertelenül. Az adójóváírás jogával sem él mindegyikük, pedig az állam is díjazná az öngondoskodásukat.

Neked mi a terved későbbre?

Te is nyugdíjcélú megtakarításon gondolkodsz? Szívesen beszélgetnél ebben a témában? Írj nekünk, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot.