A részvénytársaság dönthet úgy, hogy a profitja egy részét kifizeti a részvényeseknek, ezt osztaléknak nevezzük. Egy részvény lehet osztalékkifizető, de osztalékvisszaforgató is, amikor az osztalékot nem fizetik ki, hanem ismét befektetik.

Az osztalékot a részvényeseknek szavazati joggal kell jóváhagyniuk. Bár a készpénzben fizetett osztalék gyakori, az osztalékot részvények formájában is ki lehet adni. Különböző befektetési alapok és tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) is fizetnek osztalékot.

Az osztalék a részvényeseknek a vállalat részvényeibe történő befektetésükért fizetett jutalom, és általában a vállalat nettó nyereségéből származik. Bár a nyereséget a vállalaton belül megtartott nyereségként megtarthatják, hogy azt a vállalat folyamatban lévő és jövőbeli üzleti tevékenységeire fordítsák, a fennmaradó részt osztalékként ki lehet osztani a részvényesek között.

A vállalatok akkor is fizethetnek osztalékot, ha nem termelnek megfelelő nyereséget ahhoz, hogy fenntartsák a kifizetések terén elért eredményeiket.