Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult – egyezséggel – követelése kielégítéseként elfogadja.

Sok biztosító arra törekszik, hogy a kárrendezési folyamatot lehetőség szerint már az első kárbejelentés során megkezdje. Ez különösen akkor jellemző, ha csereárura vagy -szolgáltatásra van szükség, és a szállításról való egyeztetés valós időben vagy az értesítést követő órákon, sőt perceken belül történik. A gyorsított kárrendezés gyakran túlfizetésekkel és olyan kárigények rendezésével járó pénzpocsékoláshoz vezet, amit meg lehetne előzni, vagy csökkentett összegben lehetne megállapodni, különösen akkor, ha a kárrendezést követően a szűrési folyamat során csalást állapítottak meg. Ezek az esetek nem csak a kártérítést nyújtó biztosítónak okoznak pénzügyi veszteséget, hanem jelentős fájdalmat okozhatnak az ellátási láncban dolgozóknak is, amikor a helyettesítő árukat vagy járműveket engedélyezik és kiadják, mielőtt az éjszakai tételes csalásvizsgálati folyamatra sor kerülne.