Tárgyi biztosíték alatt a jogrendszerben több mellékkötelezettséget értenek. A legfontosabbak ezek közül: foglaló, kötbér, óvadék, értékpapír, opció, zálogjog. A mikrohitelezés rendszerében például messze a legsűrűbben előforduló tárgyi biztosíték a zálogjog. Elsődleges célja a kockázatcsökkentés, mely eredménye általában az alacsonyabb kamat.

A jelzálogjog a szokásjog olyan jogi eszköze, amelyet arra használnak, hogy a hitelező által tartott ingatlanon biztosítéki jogot hozzanak létre egy adósság, általában egy jelzáloghitel biztosítékaként. A polgári jogi jogrendszerekben a megfelelő kifejezés a jelzálogjog.

A jelzálogjog önmagában nem adósság, hanem a hitelező biztosítéka egy adósságra. A jelzálogjog a tulajdonosnak a jelzáloghitelezőre történő átruházása, azzal a feltétellel, hogy a jelzálogjog feltételeinek teljesítése után ez az érdekeltség visszakerül a tulajdonoshoz. Más szóval, a jelzálog biztosítékot nyújt a hitelező által a hitelfelvevőnek nyújtott kölcsönre.