Egyre biztosabb, hogy a gyermekednek fizetnie kell az egyetemért

2019 február 4. Gyermek stratégia

Ha gyermeked idén szeptembertől valamelyik egyetem vagy főiskola hallgatója szeretne lenni, már nincs sok időtök arra, hogy véglegesítsétek a jelentkezését: idén február 17-e a felsőoktatási felvételi jelentkezés határideje. Ebből az apropóból összegyűjtöttük, mikre érdemes odafigyelni, mi mindenre célszerű felkészülni, és milyen változások vannak kilátásban 2020-tól. Az már biztos, hogy egyre nagyobb előrelátást igényel majd a családoktól főként pénzügyileg, ha gyermekeiket egyetemre szánják.

A legtöbb szülőnek nagy álma, hogy gyermeke a középiskolai tanulmányai befejeztével egyetemre menjen. Természetesen mindenki arra hajt, hogy állami ösztöndíjas képzésre nyerhessen felvételt, azonban már 2018 őszén is minden 5. hallgató önköltséges formában kezdhette meg a tanulmányait. Ez pedig azt jelenti, hogy a tavaly ősszel felvételt nyert 75 230 hallgatóból 16 739 diák családjának már szeptemberben komoly összegeket kellett befizetnie tandíj gyanánt. Ez pedig nem minden: természetesen ehhez a félévente több száz ezres vagy akár milliós nagyságrendű összeghez egyéb kiadások is társulnak.

Minél előbb érdemes képbe kerülni azzal is, milyen költségekre számíthatunk

A jelentkezés során tehát el kell döntenünk, hogy csak állami ösztöndíjas helyeket jelölünk-e meg vagy önköltséges képzést is: utóbbi esetében pedig kalkulálnunk kell a féléves tandíjjal, ami nagyjából 200 ezer forinttól indul, és akár milliós összegeket is elérhet szaktól függően. Szaktól függően elég nagy különbségek vannak, és bizonyos szakok esetében az intézménytől is függ, mennyibe kerül egy félév:

És persze ne felejtsük el azt sem, hogy amennyiben egyetemre megy a gyermekünk, úgy az ösztöndíjas képzések esetében is számolnunk kell kiadásokkal. Ha másik városban néztük ki a legszimpatikusabb egyetemet, ki kell találni, hogy hogyan oldjuk meg gyermekünk lakhatását: albérlet vagy kollégium? Bár a kollégium olcsóbb, általában szociális alapon dől el, ki kerülhet be, és ki nem, valamint csak államilag finanszírozott képzésen résztvevőknek él ez a lehetőség.

Az albérlet ára havonta – településtől függően – akár 60-70 ezer forintba is kerülhet, és ez még nem minden, ugyanis ebben az esetben az utazási költség is hozzátesz a kiadásokhoz. A legtöbbször helyi bérlet nélkül is nehéz az órákra bejárás, ami havonta még néhány ezer forint. Természetesen élelmiszerre is költeni kell, de időnként ruhákra és szórakozásra is jól jön a pénz. És mi kell a tanuláshoz? Sokszor az egyetemen is szükség van különórákra, de szaktól függően a tankönyvek és a jegyzetek is drágábbak lehetnek. Ha pedig gyermekünk önköltséges képzésen kezdi meg az egyetemi tanulmányait, még ehhez jön hozzá a féléves tandíj is.

Mennyi felvételi pont kell az állami helyekre?

Alap- és osztatlan képzés esetén a maximum 500 pontból 400 pont, ami tanulmányi eredmény alapján, 100 pont pedig amit pluszként, például nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel lehet összeszedni. Mindenképp megéri tovább menni a középszintnél, ugyanis 50 plusz pontot érhet az emelt szint.

Ahhoz pedig, hogy felvételt nyerhessünk, legalább 280 ponttal kell rendelkeznünk, ez alatt minden további mérlegelés nélkül elutasítják a jelentkezést. Persze ez csak a minimum, a végső döntést az határozza meg, hogy adott szakon és egyetemen elértük-e a nyár közepén kihirdetett ponthatárt. Azzal kapcsolatban pedig, hogy nagyjából mire számíthatunk, az előző évek ponthatárai jelenthetnek támpontot, ugyanakkor bizonyos szakok esetében már megállapításra kerültek a központi ponthatárok.

Az alábbi táblázatban összeszedtünk néhányat ezek közül:

Ezeken a szakokon tehát csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt az előre meghatározott pontszámot. Emellett a jelentkezők száma és az állami támogatásban részesülő diákok keresztáma befolyásolhatja, sikerül-e bejutni.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a legtöbbször az államilag támogatott képzéseken magasabb a ponthatár, mint az önköltségesen, jelentkezéskor erre érdemes felkészülni.

Milyen határidőkre kell figyelni?

Az első és legfontosabb dátum a február 17-e, ami a felsőoktatási felvételi idei jelentkezési határideje. A hitelesítés határideje február 22., amire szintén nagyon oda kell figyelni, mert ennek a lépésnek a kihagyása érvénytelenné teszi a jelentkezésünket. Ezt követően április 19-től indul meg az ügyintézés időszaka az E-felvételin: ettől kezdve lehet nyomon követni a rögzített adatokat, és ellenőrizni a feltöltött dokumentumok feldolgozási státuszát. Június 10-ig megtörténik a jelentkezésről szóló általános tájékoztatás kiküldése is, majd június 26-ig a hiánypótlási felszólítás is meg kell, hogy érkezzen, amennyiben érintettek vagyunk. A hiánypótlásra július 10-ig van időnk.

Mikor derülnek ki a ponthatárok?

Mindezek után már csak annyi a dolgunk, hogy várjunk a ponthatárok kihirdetésére, ami idén július 24-én estére várható. Általában ilyenkor sms-ben is kapunk egy nem hivatalos tájékoztatást az eredményről, de augusztus 8-ig legkésőbb pedig a felsőoktatási intézmények is kiküldik a bekerült hallgatóknak a felvételi határozatot.

Persze bízzunk a legjobbakban, de ha első körben nem nyernénk felvételt, augusztusban még lehetőségünk van a pótfelvételi eljáráson részt venni, erről azonban tudni kell: csak önköltséges képzésekre lehet jelentkezni ebben a szakaszban.

2020-tól kötelező emelt szint és nyelvvizsga

Jogszabálymódosítás miatt jövőre már csak az juthat be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, valamint legalább egy idegen nyelvből középfokú tudását nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel tudja bizonyítani.

De a Corvinus átalakításával kapcsolatos történéseket sem érdemes figyelmen kívül hagyni akkor sem, ha éppen nem ezt az egyetemet néztük ki, ugyanis sokak szerint általánosságban a magyar egyetemek reformját vetítik előre az események. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2020-tól már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket meghirdetni, és előreláthatóan a tandíjak is emelkedni fognak.

Valószínűleg ez a jövő, és más egyetemek is átveszik ezt a finanszírozási modellt. Az államilag finanszírozott helyek fokozatos megszűnése és a tandíjak emelkedése miatt kétségtelen, hogy sokkal nagyobb előrelátást igényel majd a családoktól főként pénzügyileg, ha gyermekeiket egyetemre szánják.

Kérdésed van?
Keress minket!

A GRANTIS-nál abban hiszünk, hogy mindenkinek jár a hiteles, pontos, etikus tanácsadás. Mi szeretjük érthetően megfogalmazni az apróbetűs részeket, megismertetni az embereket a lehetőségeikkel, a kockázataikkal, és akkor vagyunk elégedettek, ha ingyenes tanácsadásunk nyomán ügyfeleink pénzügyileg tudatos döntéseket hoznak. Ha neked is tanácsra van szükséged, keress bizalommal!