Fejenként 40 ezer forintot kapnak az államtól a nyugdíjra spórolók

A magyarok közül egyre többen rendelkeznek a három nyugdíjcélú megtakarítás egyikével. Ezt az állam is honorálta: a megtakarítók 28 milliárd forint adóvisszatérítésben részesültek.

2018-ban jelentős összeget, összesen 142 milliárd forintot tettek félre a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők az időskorukra, ami bizonyítja, hogy egyre többen látják be az öngondoskodás fontosságát. 710 ezren, fejenként átlagosan évi 200 ezer forintot takarítottak meg a háromféle nyugdíjcélú megtakarítás egyikével, ami havi szinten több mint 16 ezer forintos megtakarítást jelent. A Grantis ügyfelei körében 1736-an összesen, szintén a három lehetőség egyikével 317 millió forintot, azaz havi szinten fejenként szintén közel 16 ezer forintot tettek félre. Ez a három eszköz a következő: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, valamint nyugdíj-előtakarékossági számla.

Jelentős különbségek vannak a nyugdíj-megtakarítások között

Bár mind a három megtakarítással a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtése a cél, személyfüggő, kinek melyik válik be a leginkább. Ugyan az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíjbiztosítással hasonlóan befektetési portfóliókban kamatozhat a pénzünk, míg az első esetében maximum 3-5 opcióból választhatunk, amelynek többsége állampapír túlsúlyos, addig utóbbi esetében ennek többszöröséből válogathatunk, ráadásul az eszközök tekintetében is változatosabbak, így nagyobb a mozgástér. A nyugdíj-előtakarékossági számlát ezzel szemben az igazán hozzáértők választják: itt a megtakarítónak kell összeállítania és kezelni a saját befektetési portfólióját.

Bár a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők között a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárat választották, hiszen nagyjából 1 millióan vannak, a tagok fele nem fizeti a tagdíjat, és az átlagos havi befizetések is 3-5 ezer forint között mozognak, ami nem sok mindenre lesz elég. Ugyan a nyugdíjbiztosítás csak 2014 óta választható opció, a tavalyi évben már 270 ezren rendelkeztek ezzel a megtakarítással. Az ő esetükben ráadásul az átlagos havi befizetés is magasabb: nagyjából 20-22 ezer forint. A legkevesebben a nyugdíj-előtakarékossági számlát választók vannak, de mivel sokkal több odafigyelést és hozzáértést igényel, mint a másik kettő, nem is olyan meglepő: az előző évben már csak 125 ezren tettek félre ezzel az eszközzel. Azonban akik ezt választották, havi szinten átlagosan 32-45 ezer forintot is megtakarítottak nyugdíjcélra.

Az adókedvezmény sokakat ösztönöz

A nyugdíjtakarékosság fontosságára az állam is igyekszik felhívni a figyelmet: többek között ennek ösztönzése miatt jár az éves befizetések utáni 20%-os adókedvezmény mind a három nyugdíjmegtakarítási eszköz esetében. A maximálisan, az adóbevalláskor visszaigényelhető összeg azonban eszközönként eltér: nyugdíj-előtakarékossági számla esetében 100 ezer forintig, nyugdíjbiztosítás esetében 130 ezer forintig, míg önkéntes nyugdíjpénztár esetében 150 ezer forintig igényelhető vissza az bérből levont személyi jövedelemadó. Több nyugdíjcélú megtakarítás esetében azonban az éves maximum korlát is magasabb: akkor már akár 280 ezer forint is visszaigényelhetővé válik.

Ez a lehetőség valóban vonzóvá teszi a nyugdíjcélú megtakarításokat a lakosság körében. 2018-ban például 28 milliárd forintnyi adót, azaz fejenként 39 ezer forintot spórolhattak meg azok, akik éltek ezzel a lehetőséggel – fontos ugyanis leszögezni, hogy ez nem jár automatikusan, az adóbevallás benyújtásakor kell igényelni. Ezt pedig érdemes nem elfelejteni, mert bár lehet, hogy egy havi 20 ezer forintos nyugdíjmegtakarítás után járó 48 ezer forintos adójóváírás kevésnek hat, ez kifejezetten egy hosszú távú megtakarítás, ezért 20-30 éves távot éri meg figyelni: 30 évnél például már közel 1,5 millió forintot nyerhetünk ezzel, de 20 évnél is közel 1 milliót, és természetesen ez is ugyanúgy kamatozik, mint az általunk befizetett összegek. Ezek után nem véletlen tehát, hogy sokak számára csábító ez a kiegészítés, amikor megtakarításban gondolkoznak, és időskori anyagi biztonságukat igyekeznek bebizosítani.

A lakosság fele még mindig az állami nyugdíjra apellál, de a nyugdíjcéllal megtakarítók átlagéletkora fiatalodik

A Századvég Alapítvány kutatása szerint a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtését a lakosság fele még mindig az államtól várja. Nagyjából minden harmadik emberre igaz ugyanakkor, hogy nyugdíjcélú megtakarítással készül az időskorára – ez pedig már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. Jelenleg önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkeznek a legtöbben, nagyjából 1 millióan vannak, azonban számuk évek óta stagnál – ráadásul a tagok fele a tagdíjat sem fizeti. A nyugdíjbiztosítás, bár csak 2014 óta opció, az ezt a lehetőséget választók száma évről évre növekszik, tavaly már a 280 ezret is elérte. A nyugdíj-előtakarékossági számlát választják a legkevesebben: ők csak 117 ezren vannak. Sokan vannak ugyanakkor a halogatók is, akik bár látják, hogy nem lesz elég, amit az államtól várhatnak, de még úgy érzik, várhatnak azzal, hogy nyugdíjcélú megtakarításba kezdjenek.

Ami viszont pozitív fejlemény, hogy bár nem olyan látványos, de fiatalodott a nyugdíjcélú megtakarítók átlagéletkora. A Grantis 3500 fős országos mintája alapján míg 2017-ben az átlagos magyar megtakarító 44 éves korában kötötte meg a szerződését, 2018-ra ez 43 évre csökkent. Viszont érdemes mögé nézni ennek: a 25-30 éves korcsoport aránya ugyanakkor megduplázódott a megtakarítók között. Ez pedig azt jelenti, hogy a huszonévesek egyre nagyobb arányban látják be azt, hogy mennyit számít az idő egy nyugdíjcélú megtakarítás esetében – hiszen ez azt jelenti, hogy az adójóváírást is még több éven keresztül tudják igénybe venni. Ráadásul könnyen belátható, hogy ugyanazzal a havi megtakarítási összeggel számítva, a már korábban említett 20 ezer forint sokkal nagyobb végösszeget eredményez majd, amennyiben valaki nem várja meg ezzel, hogy betöltse a negyven évet.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink