Ennyit fizet a nyugdíjrendszerünk más országokéhoz képest

Bár a nyugdíjrendszerbe való befizetés Magyarországon az egyik legmagasabb az OECD-országok közül, nyugdíjasként csak a keresetünk 60 százalékát kapjuk. A nyugdíjak értéke szempontjából több olyan ország is előttünk áll, ahol a befizetések jelentős részben a kötelező magánnyugdíjrendszerbe érkeznek.

Az OECD tavaly év végén elkészült tanulmánya szerint Magyarországon átlagosan a nyugdíj előtti keresetük mintegy 60 százalékára számíthatunk nyugdíjként. Ez a vizsgált országok között nagyjából középmezőnyt jelent, azonban ha a teljes képet nézzük, a tanulmány semmiképpen nem mutat pozitív képet a magyarországi állami nyugdíjrendszer hatékonyságáról.

Magas a kötelező járulék

Az állami nyugdíjkasszába való – kötelező – befizetés Magyarországon a második legmagasabb az OECD-országok közül. Egy átlagos dolgozó nagyjából a jövedelme 30 százalékát fizeti a nyugdíjrendszerbe, ez az arány csak Olaszországban magasabb. Ennek ellenére a nyugdíj helyettesítési aránya (azaz, hogy a nyugdíjba vonulók a korábbi fizetésük mekkora arányát kapják nyugdíjént) hazánkban csak 60 százalék, ezzel az OECD középmezőnyében található Magyarország (Japán és Új-Zéland között – persze e két országban az átlagjövedelem is jóval magasabb).

Az OECD által mért számok nagyjából megfelelnek a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Államkincstár adatainak: a KSH szerint a tavalyi átlagkereset 219.000 forint volt, aminek körülbelül 59 százalékát, 130 ezer forintot kap egy átlagos nyugdíjas havonta.

Melyik rendszer jobb?

Magyarországon a jelenleg folyósított nyugdíjak teljes egészében a kötelező állami nyugdíjjárulékból származnak. Az önkéntes magánnyugdíj aránya jelenleg alacsony az OECD-országokban, elsősorban az angolszász országokban (Kanada, Egyesült Királyság, USA) képezi jelentős részét az időskori ellátásnak. Más államokban, például Hollandiában és Dániában a kifizetések jelentős része kötelező magánnyugdíj-kasszákból származik.

A nyugdíj helyettesítési rátája szempontjából épp ezek az országok állnak a dobogó első két helyén: Dániában a nyugdíjak a fizetések több mint 85, Hollandiában több mint 95 százalékának felel meg az átlagos nyugdíj összege.

Azt ugyanakkor általánosságban nem lehet elmondani, hogy minél nagyobb a kötelező magánnyugdíj aránya, a fizetésünk annál nagyobb részét kapjuk meg nyugdíjasként. A harmadik és negyedik helyen például Olaszország és Ausztria áll, ahol Magyarországhoz hasonlóan csak az állami kasszába kell fizetni a nyugdíjjárulékot, míg például Észtországban és Litvániában kötelező magánnyugdíj-rendszer működik, ennek ellenére a helyettesítési arány kisebb, mint Magyarországon. Valójában a nyugdíjak fizetésekhez viszonyított értéke számos egyéb tényezőn múlik, az eltartó-eltartott aránytól kezdve a gazdaság általános teljesítményéig.

Adókedvezmény és direkt utalás a magánnyugdíj-számlára

Csaknem minden OECD-országról elmondható, hogy a társadalom átlagéletkora növekszik, és ezzel romlik az aktív korúak aránya az idősekhez képest – a magyar pedig a világon az egyik legelöregedettebb társadalom. Emiatt az összes érintett országban egyre nagyobb a (korábban csak kiegészítő megoldásként számon tartott) nyugdíjcélú megtakarítások szerepe, és mivel a nyugdíjak fizetése a költségvetésnek is jelentős terhet jelent, az államok is igyekeznek különböző ösztönzőkkel támogatni az öngondoskodást.

Az OECD tanulmánya ezekkel az ösztönzőkkel is foglalkozott, azt vizsgálva, hogy a megtakarítani próbáló személy számára melyik megoldások legelőnyösebbek.  A legelterjedtebb kedvezmény sokáig a jövedelemadó jóváírása vagy visszatérítése volt, de idővel elkezdtek terjedni az olyan közvetlenebb támogatások, mint például a fix utalások az egyének nyugdíj-megtakarítási számláira (ilyen Németország, Chile, Litvánia, Mexikó és Törökország).

Elsőre nehezen érthető, miért jobb az államnak privát számlákra utalni a nyugdíjat, mintha egyszerűen az állami nyugdíjakat emelnék. Ennek oka az, hogy a magánnyugdíj-befizetések nemcsak „ülnek” egy-egy számlán, hanem a biztosítótársaság értékpapírokba fekteti azokat, majd a kifizetéseket ezek hozama segítségével biztosítja. Az értékpapírokba fektetett tőke pedig új befektetéseket finanszíroz. Az ilyen kifizetések tehát képesek arra, hogy élénkítsék a gazdaságot.

Magyarországon egyelőre ilyen támogatásokat nem biztosít az állam, ehelyett a nyugdíjcélú megtakarításokat 20 százalékos összegében maximált adójóváírással támogatja. Ez OECD-szinten viszonylag alacsony: Ausztráliában például 50 százalékos, Új-Zélandon 50 százalékos, Törökországban pedig 25 százalékos az adókedvezmény.

Az OECD tanulmánya alapján kijelenthető, hogy már csak az adókedvezmény miatt is megéri magánnyugdíj-számlán gyűjteni a nyugdíjas évekre, mint hagyományos megtakarítási számlán. A vizsgált országokban egy átlagos keresetű ember élete során kevesebb adót fizet be, ha ugyanazt a pénzösszeget egy nyugdíjcélú megtakarításba fizeti be. És, bár erről nem szólt a tanulmány, a várható hozam is sokkal magasabb, mint amire a banki kamatoktól és az állami nyugdíjrendszertől számíthatunk.

280 ezer forint adót is megspórolhatunk

Magyarországon három, nyugdíjcélra alkalmas befektetési forma is elérhető: a nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztár. A nyugdíjbiztosítások esetében a 20 százalékos adókedvezmény éves szinten maximum 130 ezer forint lehet. A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) felső határa 100 ezer forintra csökkent, az önkéntes nyugdíjpénztár esetében 150 ezer forint az éves maximum. Kevesen tudják azonban, hogy akár mind a három megtakarítási forma igénybe vehető egyszerre, adókedvezménnyel együtt. Ez elvileg 380 ezer forintos adójóváírást jelent, de a törvény a kedvezmény összegét 280 ezer forintban maximalizálja.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink