Egyre több évet kell dolgozni a nyugdíj előtt

Gyorsabban emelkedik a nyugdíjkorhatár Magyarországon, mint a várható élettartam, emiatt Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a nyugdíjban várható évek száma. A demográfiai folyamatok alapján pedig nem valószínű, hogy ez a tendencia megfordul, aminek a végeredménye a sírig tartó munka lehet.

Az OECD legfrissebb, 2018-ból származó adatai szerint az európai országok közül Magyarországon az európai átlagnál kevesebb nyugdíjban töltött évre számíthatnak azok, akik most vonulnak nyugdíjba. A nők és férfiak kilátásait átlagolva mintegy 19,4 nyugdíjas évre számíthatnak átlagosan a nyugdíjkorhatárhoz közel álló magyarok. Ez a szám 2011 óta csökken folyamatosan, és hamarosan tovább eshet, hiszen két év múlva már esedékes a nyugdíjkorhatár következő emelése 62 évről 65-re.

Aránytalanul gyorsan emelkedett a nyugdíjkorhatár

Magyarországon, ahogy a világ legtöbb országában az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett az elérhető élettartam, egyre több ember egyre több évet töltött nyugdíjasként. Ennek „kiigazítására” az állam többször is emelte a nyugdíjkorhatárt. Az elmúlt évtizedben a korhatáremelés üteme 2012-ben már átlépte az életkor természetes emelkedését:

ettől kezdve évről évre kevesebb nyugdíjas évre számíthatnak a magyarok.

Az OECD-adatokat nézve leginkább a nemek közötti különbség szembetűnő: a nők várható élettartama csaknem minden országban magasabb, mint a férfiaké, Magyarországon azonban rendkívül nagy a különbség. A férfiak születéskor várható élettartama ma Magyarországon 7 évvel rövidebb, mint a nőké (férfiak 72,5, nők 79,5). A 65 év felett várható élettartam szempontjából már valamivel jobb a helyzet:

azok a férfiak, akik megérik a 65. életévüket, még átlagosan 14 évet töltenek nyugdíjban, vagyis átlagosan 79,5 éves kort érnek meg.

A 65 év feletti nők 18,4 nyugdíjban töltött évre, azaz a 83,4 éves kor megérésére. (Az EU 28 tagállamának átlaga férfiak esetében 18,1, nők esetében 21,4 év, azaz a várható tényleges kor 83,1 illetve 86,4 év.)

Sírig tartó munka

Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon igen jelentős azoknak a férfiaknak az aránya, akik nem érik meg a 65. születésnapjukat, vagyis még a nyugdíjkorhatár előtt, vagy nem sokkal a nyugdíjas éveik elején meghalnak. (A Világbank friss adatai szerint Magyarországon a férfiaknak csak 73,2 százaléka éri meg a 65 éves kort, míg az EU nagy részében 85-90 százalék között alakul. A magyar nőknél ez az arány 87,2 év, ami jóval kevésbé marad el az európai átlagtól.)

Ez megmutatkozik az aktuális, nyugdíjban várható évekről szóló statisztikában is: 2011 óta a nőknél ez az időtartam gyakorlatilag nem változott, a magyar férfiak több mint egy évvel kevesebb nyugdíjra számíthatnak. 2018-ban a magyar nők nyugdíjban várható élettartama 22,9 év volt, ami meghaladja az OECD-átlagot, a férfiaké (15,9 év) azonban az egyik legalacsonyabb az európai OECD-országok közül.

Maga a magyar nyugdíjkorhatár egyébként nem számít kiugróan magasnak. Még a hamarosan életbe lépő 65 éves korhatár sem kifejezetten sok, emiatt Magyarország inkább a kevesebb várható munkával töltött évű országok közé sorolható. Hazánkban a 2018-as adatok szerint, egy 15 éves fiatal várhatóan 34,1 évet kell majd, hogy dolgozzon. A legtöbb nyugat-európai országban már most 65 és 67 közötti a korhatár, itt ugyanakkor a várható élettartam is jóval magasabb, így még a hosszabb munkaévek után is többet pihenhetnek az emberek.

Munka, állami nyugdíj vagy megtakarítás?

Sajnos a magyarországi demográfiai folyamatok alapján nem valószínű, hogy a közeljövőben megforduljon a folyamat, és újra növekedésnek induljon a nyugdíjban várható élettartam. Az alapvető problémát a társadalom elöregedése jelenti, ami miatt egyre kevesebbeknek kell majd eltartaniuk egyre többeket. Hosszú távon ez az állami nyugdíjkassza kimerüléséhez vezetne, ezért a jövőben egyrészt a nyugdíjak csökkentésére és/vagy a korhatár további emelésére lehet számítani.

Az Eurostat egy tanulmánya szerint 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés ne csökkentse jelentősen az idősek életszínvonalát. Egy ilyen korhatár már a magyar férfiak jelentős része számára sírig tartó munkát jelentetne, de Magyarországon a nyugdíjasok jó része már most is kénytelen munkát vállalni, hogy kiegészítse az időskori járadékát.

Magyarországon egyelőre kevesen rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, pedig jelenleg úgy tűnik, az élethosszig tartó munka egyedüli alternatívája az előzetes takarékoskodás. Önkéntes nyugdíjpénztári számlát, nyugdíj-előtakarékossági számlát, illetve nyugdíjbiztosítást privát szolgáltatóknál lehet nyitni, és a nettó jövedelem egy bizonyos százalékát lehet rajtuk keresztül pénzügyi eszközökbe fektetni. Az ebből származó hozamhoz akkor is hozzájuthatunk, ha egyébként munkát vállalunk, vagy az állami nyugdíjat is felveszünk. Mindhárom megoldást a törvény jelentős adókedvezménnyel is támogatja, de érdemes azzal is kalkulálni, hogy

a három konstrukció közül csak a nyugdíjbiztosítással lehet fixálni a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárt.

A megtakarítást ugyanis csak akkor vehetjük fel adómentesen, ha elérjük a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt. A másik két megtakarítás ki van szolgáltatva a korhatáremelésnek: ha időközben például 7 évvel kitolják a korhatárt, valószínűleg nekünk is 7 évvel tovább kell dolgoznunk, mert nem férünk hozzá a megtakarított pénzünkhöz – csak adók és büntetőkamatok árán. A fiatalabb generációk számára tehát akár előnyösebb lehet egy biztosítás jellegű konstrukciót választani.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink