Cégvezetők, figyelem: a szocho-csökkentésből prémium egészségbiztosításra is futhatja

Bár a cafetéria adómentessége nem állt vissza, idén csökkent a szociális hozzájárulás mértéke, és az így fennmaradó összeget a cégek akár privát egészségbiztosításra is fordíthatják, amire a járvány hatására egyre nagyobb igény mutatkozik. A munkavállalók közül a sokan magán-sürgősségiellátást, fogorvosi ellátást és az orvosi távkonzultációt szeretnének.

Az egészségbiztosítások ma nem tartoznak a legelterjedtebb béren kívüli juttatások közé: a magyar cégek nagyjából 10-15 százaléka ajánlhat fel valamilyen egészségbiztosítást a dolgozóinak, míg az összes munkavállaló közül csupán 2-3 százalék rendelkezik privát egészségbiztosítással.

Az alacsony szám egyik oka az, hogy bármilyen egészségbiztosítással nem kaphatunk ellátást minden privát szolgáltatónál. Csak azoknál a klinikáknál kaphatunk kezelést, akikkel a biztosítónk megállapodott. Az egyes magyarországi régiókban nem azonos számban és sűrűségben állnak rendelkezésre a biztosítókkal együttműködő privát egészségügyi intézmények: hiába biztosítja egy kisebb város cége a dolgozóit, ha az ellátásért aztán egy 100 km-re levő klinikára kellene utazni.

Emiatt a céges egészségbiztosítások főleg Budapesten, másodsorban a nagyobb vidéki városokban elterjedtek, ez persze részben a nagyobb jövedelmeknek is köszönhető. Azt is hozzá kell tenni viszont, hogy

ha magánklinika nem is, de magánorvosok mindenképp elérhetőek vidéken is, országszerte, igencsak szép számmal.

A biztosítóknak általában több száz szerződött partnerük van, így a szakorvosi rendelést – ahova legtöbbet jár az ember – gond nélkül igénybe lehet venni Budapesten kívül is.

2 százalék is számít

A céges egészségbiztosítás klasszikus béren kívüli juttatás, és egyike volt azoknak a cafetéria-elemeknek, amelyeket hátrányosan érintett a cafetéria adómentességének tavalyi eltörlése. Ez nem azt jelenti, hogy ma már egyáltalán nem érné meg egészségbiztosítást kérni, ha a cég felajánlja a béren kívüli juttatások között, hiszen a céges csomagok jellemzően olcsóbbak, mint ha magánszemélyként kötnénk biztosítást (szemben az egészségpénztárakkal, ahol az adójóváírási lehetőség miatt a saját számlával járhatunk jobban).

De a cégeknek is megéri megkötni, hiszen a koronavírus-járvány miatt a köztudatban kiemelt fontosságúvá vált az egészség védelme, az óvintézkedéseket egyre inkább elvárják a munkáltatók is.

Mivel a járvány gazdasági válságot is hozott magával, egyelőre a munkaadók a kiadások csökkentésével vannak elfoglalva, nem új juttatások keresésével. Ám a közeljövőben számíthatunk rá, hogy egyre több cég ajánl majd egészségbiztosítást a béren felül, amit valószínűleg a munkavállalók közül is egyre többen igényelnek majd. Erre utal, hogy egyes szolgáltatók azt tapasztalták, hogy megugrott az online kötéseik száma. Ha a járvány második hulláma valóban bekövetkezik, különösen nagy érték lesz a könnyen elérhető, színvonalas és gyors, várólisták, és hálapénz nélküli magánegészségügyi ellátás.

Egy idén életbe lépett adóváltozás erre egyébként is lehetőséget ad az új céges egészségbiztosítások megkötésére: július 1-től két százalékponttal, 17,5-ről 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A Pénzügyminisztérium becslése szerint ez fél év alatt mintegy 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál – ezt a plusz pénzt akár egészségbiztosításokra is fordíthatják.

A vezetők béréből még több marad egészségbiztosításra

Ez a két százalék nem hangzik soknak, ám a teljes bérköltséggel számolva már nem is olyan kevés: a bruttó átlagbér Magyarországon 2020 márciusában 400 400 forint volt (ennek persze a jó részét le kell adózni, a nettó kereset így csak 266 266 forint). A cég adóit is beleszámolva egy átlagos munkavállaló fizetése 476 476 forintba kerül a cégeknek.

Ennek a 2 százaléka (9 529) már megközelíti az egyik legjobb ár-érték arányú egészségbiztosítás havi költségét, amely adókkal együtt 12 075 forint/fő.

Vagyis egy előnyös egészségbiztosítás már abba az adóba belefér, amit egy átlagbérhez közeli fizetés után spórol meg egy cég az adócsökkentéssel. Az átlagbér Budapesten, illetve egyes szektorokban jóval magasabb. Például egy nettó 400 000 forintos fizetés teljes bérköltsége 714 000 forint. Ennek az említett 12 075 forint már csak a 1,69 százaléka. Ha egy középvezető bérköltsége pedig 1 millió forint havonta, már a költség 1,21 százaléka elegendő a biztosításhoz.

Az adócsökkentés teljes összege, vagyis havi 16 807 forint pedig már egy prémium egészségbiztosításra is elegendő.

Mit kérnek a munkavállalók?

A céges egészségbiztosítási termékek igen bonyolultak lehetnek, ezért akár egy hónapig is eltarthat, amíg egy nagyvállalat HR-ese kiválasztja az alkalmazottaik számára legelőnyösebb ajánlatot. Az árak ugyan viszonylag szűk tartományban mozognak, de egy-egy konstrukció egész más kezelésekre, szűrővizsgálatokra terjedhet ki, és az sem mindegy, melyik kórházakban jogosít fel az ellátás igénybe vételére.

Egy friss piackutatás szerint a HR-esek 12 százaléka viszont nem versenyeztette az ajánlatokat, és azt sem kutatták, hogy milyen igényei lehetnek a dolgozóknak. Ugyanezen a közvélemény-kutatáson a munkavállalók azt mondták, a legfontosabb számukra a kedvező ár és a széles körű szolgáltatói hálózat, valamint szolgáltatási lista. A konkrét szolgáltatások közül a legtöbben magán sürgősségi ellátást, online időpontfoglalási rendszert, fogorvosi ellátást és az orvosi távkonzultációt szeretnének. Ezek nagy része, különböző kombinációkban elérhető az egészségbiztosítói csomagokban Magyarországon, ám a rendszer összetettsége miatt, a dolgozói igényfelmérés után érdemes lehet biztosítási szakértőt is bevonni a legelőnyösebb csomag kiválasztásához.

Bővebben itt olvashatsz az egészségbiztosításokról.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink