Akadozik a sürgősségi betegellátás egy állami szerv szerint

Súlyos hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a sürgősségi betegellátásban: a jelentés szerint nem biztosított, hogy a betegek az egészségi állapotuk által indokolt időn belüli ellátást megkapják. A legnagyobb problémát a hosszú várakozási idő jelenti, és a vizsgált időszakban a mentők kiérkezési ideje is romlott.

Az ÁSZ még nyáron publikálta átfogó jelentését a sürgősségi betegellátás helyzetéről, amelyet 2015 és 2017 között felvett adatok, többek között orvosok és betegek körében végzett felmérések alapján készítettek. Ahogy az ÁSZ elnöke a jelentés közzétételekor fogalmazott: a sürgősségi betegellátás alanyi jogon jár mindenkinek, ehhez az ellátórendszerhez tartozik minden életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító, valamint a súlyos fájdalmak csillapításához szükséges kezelés.

A sürgősségi ellátás elemei (ide tartozik a mentés, az ügyeleti tevékenység és a kórházi sürgősségi ellátás) valamilyen vészhelyzet elhárítására irányulnak, vagyis a konkrét eset, illetve a beteg egészségi állapotának súlyossága határozza meg – emiatt pontosabb lenne sürgősségi helyett vészhelyzeti ellátásról beszélni. Emiatt komoly probléma, hogy a sürgősségi ellátásban is leginkább a hosszú várakozásra panaszkodnak a betegek.

Kapacitáshiány, bürokrácia

Az ÁSZ lakossági felmérésének eredménye szerint azoknak, akik igénybe vettek valamilyen sürgősségi ellátást, a túlnyomó többsége elégedett volt a kezelés színvonalával, de az ellátáshoz való hozzájutás időtartamával és a tájékoztatással már nem. A megkérdezettek alig harmada (30,3 százalék) mondta azt, hogy kevesebb, mint 15 perc alatt megkapta a sürgősségin a betegbesorolást, a válaszolók 23,3 százaléka 15-30 percet, és 36 százalékuknak fél óránál többet kellett, hogy várjon. Ebben persze még nincs benne az az idő, amit a beteg az orvosra várakozva, vagy amit a mentők kiérkezéséig kell, hogy kivárjon.

Utóbbi a felmérés szerint az esetek több, mint felében meghaladta a 15 percet: a válaszolók 36,4 százaléka válaszolta azt, hogy 15-30 perc között értek hozzá, 12,1 százalékuk pedig azt, hogy fél óránál is többet kellett várnia a mentőre. A lassan kiérkező mentők aránya egyébként jelentősen nőtt a korábbi évekhez képest, annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban javult a mentőszolgálat rendelkezésére álló infrastruktúra. Új mentőállomásokat építettek, új mentésirányítási rendszert vezettek be, és új mentőkocsikat szereztek be, így 12,9 százalékkal nőtt a 100 ezer lakosra jutó mentőautók száma. A probléma oka inkább az, hogy egyszerűen mentőorvosból nincs elég a sok pályaelhagyó és az általános munkaerőhiány miatt. A meglévő mentősök a tűrőképesség határáig túlterheltek, előfordul, hogy a körzetükön kívüli eseteket is ki kell szolgálniuk, például vidéki városokból kell, hogy Budapestre jöjjenek.

A kapacitáshiány mellett a sürgősségi ellátást akadályozza a nehézkes betegregisztrációs rendszer. Jelenleg a mentők addig nem indulhatnak újabb betegért, amíg a kórház nem vette át a páciensüket, így előfordul, hogy egyszerre 4-5 mentő is várakozik az intézmény előtt. Ez főleg azért probléma, mert

becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra, a maradék 40 százaléknak viszont 4 órán belül orvoshoz kéne jutnia.

Őket aztán hátrébb is sorolják, amikor a kórházakba érkeznek, de nehézkes bürokrácia értékes időt vesz el azoktól, akiknek valóban azonnali kezelésre van szüksége. Hozzátartozik azonban a teljes képhez,hogy sokan azért jelentkeznek „fölöslegesen” a sürgősségi centrumokban, mert estig dolgoznak, és a munkaidejük után már nem tudnak elmenni a háziorvoshoz, nincs nyitva a közelükben a szakrendelő, vagy hónapokat kellene várniuk egy hasi ultrahangra. Előfordul, hogy maguk a szintén túlterhelt háziorvosok küldik a betegeiket sürgősségire.

Már működnek a magánmentők

Tavaly nyilvánosságra került egy terv a sürgősségi rendszer átalakítására. Eszerint a sürgősségi központokban speciálisan képzett diplomás ápolók állnának munkába, az ő feladatuk lenne, hogy a mentővel hozott betegeket 5, a saját lábukon érkezőket 10 percen belül osztályozzák. A kevésbé súlyos eseteket úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítanák, ahol nem orvos, hanem mentőtiszt és ápoló várja őket, akik fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót adhatnak nekik. Emellett (mivel a betegek gyakori panasza, hogy nem tájékoztatják őket arról, milyen ellátásra van szükségük) a kórházakban lenne egy diszpécser is, aki a betegek informálásáért és a dokumentációért felel.

Egyelőre nem tudni, hogy a tavaly elkészült tervet felhasználják-e a sürgősségi ellátás átalakításakor. A koncepció egyik akadálya lehet az, hogy rengeteg új szakembert kellene munkába állítani, miközben a kórházak már most súlyos orvos- és ápolóhiánnyal küzdenek.

A vészhelyzeti ellátás ma Magyarországon alapvetően állami szolgáltatás, egy-két magánklinika azonban már van, ami a sürgősségi járóbeteg-ellátáshoz hasonló szolgáltatást nyújt. Szemben a klasszikus vészhelyzeti ellátással, amely állampolgárságtól és biztosítottsági státusztól függetlenül mindenki számára elérhető, a magánklinikákon a sürgősségi ellátás is pénzbe kerül, amit a beteg vagy esetileg, vagy privát egészségbiztosítása segítségével fizethet.

Privát sürgősségi intézmény például a budapesti Emineo Magánkórház, ahol időpont nélkül, járóbeteg-rendelésként nyújtanak traumatológiai ellátást. Munkaidőn túl nyújt sürgősségi ellátást a FirstMed: a magánklinikát telefonos ügyfélszolgálaton lehet bármikor elérni, ezután az orvos szükség esetén akár házhoz is megy, vagy a rendelőben fogadja a beteget. Megemlítendő még a Medicover Emergency nevű csoportos (jelenleg csak vállalati ügyfeleknek elérhető) egészségbiztosítási csomagja, amely a kórházi ellátáson túl sürgősségi mentőellátást is biztosít az ügyfeleknek.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink