Agyonnyom minket a nyugdíjrendszer: évtizedek óta tart az elöregedés

2018 July 6. Nyugdíjmegtakarítás

Egyre kevesebb gyerek születik, miközben az emberek egyre tovább élnek: már másfél millió 70 év feletti nyugdíjas van Magyarországon. A gazdaságilag aktívak egyre fogynak, a nyugdíjrendszer válságba került. Csak az elmúlt évtizedben vált ez beszédtémává, pedig a krízis előjelei 30-40 éve kezdtek látszani.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a népességfogyás az elmúlt két évtizedben kezdődött el, a valóság ezzel szemben az, hogy nagyjából 1980 óta tart. A magyar népesség elsőként a Ratkó-korszak gyermekei miatt kezdett növekedni az ’50-es évektől kezdve. Ez a generáció még sok gyereket vállalt, ők lettek a Ratkó-unokák, innentől kezdve viszont egyre csökkent a gyermekvállalási kedv. A 2004-es EU-csatlakozásunk óta a határok megnyíltak, ezzel a lehetőséggel nagyon sok munkavállaló élt is, így a népesség fogyásában az elvándorlás hatása sem lebecsülendő.

1980 óta csökken a magyar népesség (forrás: KSH)

A népességfogyás önmagában nem lenne probléma, csakhogy ez együtt járt a társadalom elöregedésével, és az eltartók és eltartottak egészséges egyensúlyának felborulásához vezetett. Radikálisan csökkent ugyanis a gazdaságilag aktívak száma. Az apró emelkedés, amit az utóbbi években látunk, a munkanélküliség visszaszorulásával hozható összefüggésbe, de nyilván ennek a hatása is véges.

Aktív keresők és nyugdíjasok (forrás: KSH)

A nyugdíjasok száma viszont töretlenül növekedett az ezredfordulóig, ekkor valamelyest csökkenést látunk. Erről kormányzati intézkedések tehetnek. A korhatárt fokozatosan felemelték 62 évről 65-re, és a korhatár előtti nyugdíjazást is megszigorították, a rokkantnyugdíjasok jogosultságait felülvizsgálták.

Ezzel szemben viszont azóta bevezették a Nők 40 korkedvezményt, melynek értelmében a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek akkor is, ha még nem érték el a 65 éves kort. Azóta több mint 200 ezren éltek ezzel a lehetőséggel (a költségvetésnek ez 260 milliárd forintjába kerül évente). A csökkenés tehát átmeneti volt, újabb emelkedés várható a nyugdíjasok számában, főleg mivel a Ratkó-unokák lassan tömegével nyugdíjba mennek. Pedig jövőre már így is 2773 milliárdot fogunk kifizetni öregségi nyugellátásokra.

Az 1960-as és 2017-es korfákat megnézve egyértelműen látjuk a társadalom átlagéletkorának eltolódását. Akik 1960 körül gyerekek, fiatalok voltak, azok most idősek, de nem követte őket demográfiai utánpótlás. A 40 év alattiak száma megcsappant, szinte megfeleződtek 1960-hoz képest.

1960-as korfa (feketével) és 2017-es korfa (színnel) (Forrás: KSH)

Amellett, hogy kevesebb gyerek születik, azt is látni kell, hogy egyre tovább élünk. Sokan még mindig ott tartanak, hogy „meg sem érem a nyugdíjt”, ezért szerintük felesleges a nyugdíjas évek megélhetésével törődni, eközben a születéskor várható élettartam egyre növekszik, és ez a korfából is látszik (meg lehet nézni, 1960-ban mennyi 70 feletti volt, és most mennyien vannak).

Míg 1960-ban egy férfi örülhetett, ha 65 éves koráig élt, addig most az átlag a 72 éves kort is elérheti.

A nőknél ugyanez az életkor 70-ről 79 évre növekedett. 2050-ig újabb 3,4 évvel hosszabbodhat meg a várható élettartam mindkét nemnél.

Nyugdíjasok száma életkor szerint (Forrás: ONYF)

Sokan nem is gondolnák, milyen sok ember él meg szép hosszú kort már jelenleg is:

Nagyjából félmillió nyugdíjas jár a 60-as éveiben, és közel egymillió 70-79 év közötti van. 450 ezren járnak a 80-as éveikben – ez majdnem félmillió ember. 100 ezer olyan van, aki 90 és 99 év közötti nyugdíjas, és 2200-an mondhatják el magukról, hogy legalább 100 évesek.

Kár lenne tehát arra alapozni, hogy „úgyis meghalok 60 évesen”, miközben a mostani aktívak közül nagyon sokan legalább 10-15 évet is nagy valószínűséggel eltölthetnek nyugdíjban.

A mostani keresőkre anyagi értelemben nem vár fényes jövő: a költségvetés már most is rengeteg pénzt áldoz a nyugdíjak kifizetésére. Ha még több nyugdíjas lesz, és még kevesebb gazdaságilag aktív, az nyugdíjcsökkentéshez, adóemeléshez és egy sor más kellemetlen intézkedéshez vezethet. A nyugdíjrendszer reformjára még senki sem talált ki jó megoldást, legfeljebb egyéni szinten, privát nyugdíj-megtakarítás formájában. Ez a legtöbb, amit jelenleg tehetünk.

Kérdésed van?
Keress minket!

A GRANTIS-nál abban hiszünk, hogy mindenkinek jár a hiteles, pontos, etikus tanácsadás. Mi szeretjük érthetően megfogalmazni az apróbetűs részeket, megismertetni az embereket a lehetőségeikkel, a kockázataikkal, és akkor vagyunk elégedettek, ha ingyenes tanácsadásunk nyomán ügyfeleink pénzügyileg tudatos döntéseket hoznak. Ha neked is tanácsra van szükséged, keress bizalommal!