A modern készségeket az iskolán kívül tanulják meg, akiknek van rá lehetőségük

Nagyon hiányzik a magyar oktatásból a 21. században fontos képességek fejlesztése, és ez meg is látszik a legutóbbi PISA-eredményeken is. Kis léptékben, illetve helyi szinten azonban találkozhatunk előremutató kezdeményezésekkel.

Az OECD által szervezett nemzetközi PISA-felmérések ma már nemcsak a matematikai tudást, a szövegértés és természettudományos ismereteket mérik, hanem az úgynevezett 21. századi képességeket is. Ilyenek például a kreativitás, az innovációra, együttműködésre való képesség, a kritikus gondolkodás, a technológia- és médiaértés vagy a problémamegoldás, hiszen a mai munkaerőpiacon egyre inkább ezek az elvárt készségek.

Aggasztó eredmények

A legutóbbi teszten a magyar diákok (ahogy az elmúlt években már sorozatosan) az OECD-átlag alatt teljesítettek. A listát legutóbb is Szingapúr vezette 561 ponttal, míg a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. Ez elmarad számos kelet-európai és posztszovjet országtól, beleértve Észtországot (535), Szlovéniát (502), Csehországot (499), Lettországot (485) és Horvátországot (473). A magyar diákok eredményét ráadásul kifejezetten a 21. századi kompetenciákat, például a problémamegoldó képességet vizsgáló feladatok rontották le.

A magyar alapítású, fiatalok továbbképzésével foglalkozó Case Solvers tavalyelőtti elemzése szerint a probléma gyökere, hogy a magyar oktatás tudásközpontú, azaz elsősorban a száraz adatok és formulák megtanításáról szól, míg a PISA moduljai készségeket mérnek. Mint írták, az, hogy diákok mind az egyéni, mind a kollaboratív problémamegoldásban elért gyengén teljesítenek, ami azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják másfajta feladatoknál alkalmazni, valamint azt, hogy az iskolai oktatás nem szocializál együttműködésre, feladatok átbeszélésére.

Ez pedig nagy gond, hiszen a jövőben a magyar munkaerőpiacon is a problémamegoldás lesz a legfontosabb munkavállalói képesség, egyéni és csoportos szituációkban egyaránt. Már ma is gyakran találkozunk az erre utaló szövegekkel az álláshirdetésekben, ahol „jó csapatjátékos”, „gyors tanuló” és „jó szervező és kommunikátor” munkavállalókat keresnek – írta a Case Solvers.

Problémamegoldás, üzleti tervezés

Magyarországon csekély mértékben már elérhetők az olyan programok, amelyek kifejezetten a 21. századi készségek fejlesztésével készítik fel a gyerekeket a felnőttkor valódi kihívásaira. A fentebb említett Case Solvers társadalmi felelősségvállalásának célja a középiskolások problémamegoldó képességének fejlesztése. Ők a szervezői például az éves Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenynek, ahol a versenyzőknek egy ismert történelmi személyiség bőrébe kell bújniuk, és az ő fejével gondolkozva döntést hozniuk.

Hasonló a British Council, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Brit Nagykövetség, valamint a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával létrejött Társadalmi vállalkozások az iskolákban projekt. A program kifejezetten a diákok üzleti, pénzügyi ismereteit fejleszti. A projekt részeként a tanároknak és a középiskolás diákoknak közösen kell kitalálniuk és megvalósítaniuk egy üzleti alapon nyugvó, de társadalmi céllal létrehozott projekteket. Ehhez a British Council a programra felkészítő ingyenes tréninget, a diákok által tervezett projekt megvalósításához pedig anyagi támogatást is nyújt az iskoláknak.

A program még csak nem is abból áll, hogy a szervezők megadnak egy-egy problémát, amit meg kell oldani, ehelyett a „tananyag” része a helyi közösség feltérképezése, különböző problémák és kihívások azonosítása is. Ezekre kell a fiataloknak kreatív válaszokat találni, közösségi akciókat és programokat szervezni. Az egyes projekteken a diákok csapatban dolgoznak – tehát a PISA-teszten is mért együttműködési képességet is fejleszti a program –, üzleti és kommunikációs terveket készítenek, és tesztelik is az ötleteiket. Nagyon hasonló feladatokat végeznek tehát, mint amiket egy vállalkozás indításakor, vagy új termék bevezetése előtt kell elvégezniük a munka világában. Emellett persze fejlődnek az olyan kulcsfontosságú készségeik, mint a csapatmunka, a magabiztosság, a rugalmasság és az innovatív gondolkodás.

Csak a technológia

A Társadalmi vállalkozások az iskolákban tanulók szerencsésnek mondhatók, hiszen számukra ingyen elérhető egy modern szemléletű oktatási modul, persze csak a kötelező tanterv mellett. Sajnos a legtöbb magyarországi diák a rendes iskolai keretek között, külön fizetés nélkül aligha részesülhet hasonló képzésben.

A 21. századi készségek közül jelenleg egyedül a technológiai skillek azok, amire külön figyelmet fordít a kormány az oktatáspolitikai célok meghatározásakor. A 2016-ban elfogadott Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája szövegében igen ambiciózus célokat fogalmaz meg, például azt, hogy „minden tanulónak lehetősége legyen arra, hogy elsajátíthassa a jövő technológiáit, nemcsak az informatikát, hanem a robotikát, a kiterjesztett valóságot, vagy a 3D nyomtatást”. Eddig a program leginkább csak a technikai feltételek megteremtéséről szólt, azaz az iskolák felszereléséről laptopokkal, számítógépekkel, szélessávú internettel, emellett több tananyagot tettek digitálisan elérhetővé, a tantervet viszont jelentősen nem befolyásolta.

Sokba kerül a szülőknek a plusz oktatás

Ilyen feltételek mellett sok szülő a fizetős magántanfolyamokat hívja segítségül. Ezek közül a legnépszerűbbek ma a nyelvórák, ami várhatóan a jövőben is így marad, hiszen 2020-tól az egyetemi felvételihez is szükséges lesz legalább egy középfokú nyelvvizsga. Ugyanakkor az interneten rendkívül sokféle témában hirdetnek magánórákat olyan oldalakon, mint például a maganoktatas.hu. Itt például az összes létező iskolai tantárgy mellett programozás, üzleti számvitel, marketing, kommunikáció és kreativitást fejlesztő tanfolyamokat is kínálnak.

Nem árt persze észben tartani, hogy a magánórák nem jelentenek formális oktatást, és nem minden magántanárnak van akkreditált intézményben szerzett képesítése. Ennek ellenére a magánórák ára igen magas: 45 percért átlagosan 2500-3500 forintot fizetnek a szülők, de a 10 ezres vagy annál magasabb díjazás sem példátlan. Az átlagos óradíjjal és heti két órával számolva is 24 ezer forintos költséget tehetnek ki a magánórák, egy népszerűbb és képzettebb magántanár pedig ennél is többet kérhet.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink