Nem szeretne személyes találkozót? Tanácsadásunk már online is elérhető! Tudnivalók

A mai huszonévesek szerint a nyugdíjra valót is nekik kell összegyűjteni

Sok fiatal egyelőre csak általános tartalékot tudnak kialakítani, és a készpénzüket nem fektetik be valamilyen nyugdíjalapba. Ezzel együtt a nyugdíjbiztosítások népszerűsége gyorsan növekszik a fiatalok körében is.

Azt már korábban is számos kutatás alátámasztotta, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosság terén sokszor megelőzik az idősebb generációkat: a 30 év alattiak meglepően nagy része minden hónapban félreteszi jövedelme egy részét (már amennyire erre van lehetőségük), tudatosan gyűjt lakásra vagy más célra, vagy akár már felkészül a nyugdíja évekre.

Mire és mennyit tesznek félre a fiatalok?

Korábbi felmérések arra utaltak, hogy ha a fiatalok tartalékot halmoznak fel, azt általában rövidebb távra szánják, például valamilyen termékre, utazásra, saját autóra vagy lakásra (illetve lakáshitel önrészére) spórolnak. A CIG Pannónia biztosító felmérése szerint azonban a 25-29 éves korosztály mintegy 53 százaléka rendelkezett valamennyi megtakarítással, 40 százalék pedig valamilyen módon a nyugdíjas évekre is gyűjtött.

Persze nem kell hatalmas összegekre gondolni: a 18-29 évesek nagy többsége kevesebb mint havi 10 ezer forintot tesz félre, csak minden nyolcadik fiatal tud ennél nagyobb összeget tartalékolni hosszú távra. Emellett a teljes megtakarítás összege is igen alacsony általában, a 19-29 évesek birtokában a hónap végén átlagosan csak 517 ezer forint volt – ez néhány hónap megélhetésre is épp, hogy elég.

Valószínűleg a megtakarítással nem rendelkező fiatalok sem felelőtlenségből nem tesznek félre idősebb korukra, hanem mert a jövedelmükből nem jut erre, hiszen a 30 alattiak nagy többsége nem számít arra, hogy az állami nyugdíjbefizetésükből sokat viszontláthatnak majd. A Generali Biztosító felmérésén megkérdezettek negyede (27 százaléka) azt válaszolta, arra számít, hogy semmilyen nyugdíjat nem kap majd öregkorában. További 15 százalék pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol, nagy többségű (69 százalék) pedig arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

A nyugdíjpénztár már nem olyan menő a fiatalok körében

A fiatalok között a legnépszerűbb megtakarítási formának a nyugdíjbiztosítás számít. Ezek gyakorlatilag futamidős, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, de a kockázati életbiztosításokkal szemben itt a biztosítási díjat nem befolyásolja az ügyfél életkora és egészségi állapota; ennek ellenére ezek a konstrukciók látványosan terjednek a fiatalabbak körében:

A K&H idei kutatása szerint a nyugdíjra spóroló fiatalok 14,6 százaléka választja a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjpénztárak népszerűsége ugyanakkor látványosan hanyatlik a korosztályban. Az MNB adatai szerint ráadásul 2016 óta több mint 10 százalékkal csökkent a 30 év alatti nyugdíjpénztári tagok száma, de ugyanebben az időszakban a 30-as, 40-es pénztártagok száma is hasonló mértékben esett vissza.

Úgy tűnik, a fiatalok jelentős része vált nyugdíjbiztosításra, ami az utóbbi pár évben a legdinamikusabban növekvő nyugdíj-megtakarítási konstrukció volt. A CIG biztosító kutatásán résztvevő 25-29 évesek 10 százaléka válaszolta azt, hogy nyugdíjbiztosítással készülnek az időskorra. Ezt erősítik a K&H biztosító adatai is, ezek szerint

az állami támogatással – azaz adókedvezménnyel igénybe vehető – nyugdíjbiztosítások 18,1 százaléka a 35 év alattiaknál van a társaságnál,

szemben az öt évvel korábbi 11,6 százalékos aránnyal.

Nyugdíj-előtakarékosság állampapírból?

Az adókedvezmény mértéke nyugdíjbiztosítások esetén maximum 130 ezer forint lehet, ami persze nem jelenti azt, hogy a biztosított fiatalok minden évben ekkora összeggel növelik a megtakarításukat, ennél valójában jóval kisebb adókedvezményt kapnak. Az éves szja-ból legfeljebb a nyugdíjbiztosítási számlára érkező befizetés 20 százaléka igényelhető vissza, vagyis ez csak akkor maximalizálható, ha évente 650 ezer forintot, vagy annál többet fizet az ember a számlára – ez havonta mintegy 54 ezer forintot jelentene, ami nem sok fiatal számára megfizethető.

A nyugdíjpénztárak és nyugdíjbiztosítások mellett a fiatalok jó része választhat egyéb megtakarítási formákat is. Ezek közül valószínűleg még mindig a készpénz és a folyószámla a legnépszerűbb, annak ellenére, hogy így az infláció miatt gyakorlatilag garantált, hogy a megtakarításunk veszt az értékéből.

A közelmúltban vált igazán népszerűvé az államkötvény. A magyar kormány a közelmúltban két, kiemelkedő hozamú állampapírt is piacra dobott, amelyekkel évente akár 5 százalék feletti garantált hozam is elérhető. Ugyanakkor az államkötvény, és általában a befektetési számlán jegyezhető értékpapírok nem ideálisak a nyugdíjcélú spórolásra, egyrészt rövid lejárati idejük miatt, másrészt azért, mert ezekre nem igényelhetők az említett adókedvezmények – ezekkel az alacsonyabb kamat ellenére is előnyösebb lehet valamelyik kifejezetten nyugdíj-előtakarékosságra kifejlesztett konstrukció.

Ez alól kivételt jelenthet a már többször beharangozott, a nyugdíjba vonuláskor lejára nyugdíjkötvény. Erről legutóbb októberben beszéltek a döntéshozók, megerősítve, hogy az állam gyakorlatilag beszállna a nyugdíj-előtakarékossági piacra, alternatívát kínálva a meglévő megoldásokra. A kötvény bevezetése már biztosan átcsúszik 2020-ra, és egyelőre nem lehet semmi biztosat tudni arról, kinek, milyen körülmények között éri majd meg jegyezni.

Ami a meglévő állampapírokat illeti, ezek a rövid- és középtávú megtakarításra lehetnek ideálisak: hozamuk és (a Prémium Magyar Állampapír esetében) infláció elleni védettségük miatt érdemes lehet állampapírban gyűjteni pár évig az autóra vagy lakásra szánt pénzt.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink