A magyar gyerekek egyharmada túlsúlyos, de nem a fogyókúra a megoldás

Világszerte egyre nagyobb problémát jelent a gyermekkori elhízás, azonban a növésben levő szervezetnek a fogyókúra többet árthat, mint használhat. A megoldás valami másban keresendő.

Az elhízás csaknem minden fejlett országban egyre elterjedtebb, és a felmérések alapján egyre fiatalabb korban jelentkezik. Egy uniós kutatás szerint a legtöbb európai országban 20 százaléknál is magasabb a túlsúlyos, vagy kifejezetten elhízott gyerekek aránya a kisiskolás korosztályban.

Magyarország ebből a szempontból az európai középmezőnybe tartozik, hazánkban a 11 évesek mintegy harmada túlsúlyos. 2010 óta, szemben más uniós országokkal, nem nőtt jelentősen az elhízás a gyerekek körében, ez azonban sajnos nem mondható el a magyar felnőttekről. 2010 és 2016 között is folytatódott a korábbi tendencia, és immár a teljes felnőtt népesség több mint fele túlsúlyos. Így ma a magyarok számítanak Európa legelhízottabb nemzetének, és világszinten is a negyedik helyen állunk, az USA, Chile, Mexikó és Új-Zéland után.

A gyermekkori elhízással kapcsolatban két gyakori, egymásnak ellentmondó tévhit él a köztudatban. Az egyik szerint kisebb gyerekeknél a túlsúly nem nagy ügy, idővel, ahogy kamaszodnak, majd kinövik, „belenőnek” a súlyukba. Valójában azonban ritkán fogynak le azok fiatal felnőttként, akik már kiskorukban is súlyfelesleggel küszködtek (az érintettek csak mintegy 20 százaléka).

A másik tévhit, hogy a kövérség genetikai eredetű, ezért nem változik a legtöbb gyerek testalkata később sem. Bár az anyagcserét és a táplálkozást tényleg részben a gének is befolyásolják, ez a jelenség inkább arra vezethető vissza, hogy a gyermekkori elhízás olyan, az éhségérzetet is befolyásoló mintákat rögzít, amiket felnőve nagyon nehéz leküzdeni.

Kerülendő a gyorsan felszívódó szénhidrát

David Ludwig endokrinológus „Ending the Food Fight” című könyvében amellett érvel, hogy a gyermekkori elhízásért az ételek egy jól körülírható csoportja felelős. Nem is önmagában az ételek mennyisége az, ami a gyerekek súlygyarapodását elindítja, hanem az, hogy egyes ételek, amiket a szülők egészen kiskoruktól kezdve adnak gyerekeiknek, milyen változásokat indítanak be a szervezetben.

Ludwig modelljének középpontjában az úgynevezett glikémiás index áll. Ez azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer szénhidrát-összetevője milyen gyorsan szívódik fel: ha magas glikémiás indexű ételt fogyasztunk, az ebben levő szénhidrátok hamar lebomlanak és bekerülnek a véráramunkba, vagyis a vércukorszintünk hirtelen megugrik.

A szervezet erre nagy mennyiségű inzulin termelésével reagál, ami miatt hamarosan ismét leesik a vércukorszintünk, emiatt újra éhesnek érezhetjük magunkat, annak ellenére, hogy valójában már sok kalóriát vittünk be. Ezzel szemben

az alacsony glikémiás indexű ételek összetevői lassan bomlanak le, a tápanyag fokozatosan kerül be a véráramba, így a vércukorszint nem ingadozik.

Alacsony glikémiás indexű ételek például a legtöbb zöldség, néhány gyümölcs (alma, bogyós gyümölcsök), a bab, a zabliszt, az olajos magvak, natúr joghurt, tej, sajt. Közepes glikémiás indexűek az ananász, az édesburgonya, a banán és a magas rosttartalmú gabonafélék, míg magas indexű a legtöbb édesség, a burgonya, a kukorica és a fehérlisztből készült tészták, kenyerek.

David Ludwig szerint a gyermekkori elhízás általában a magas glikémiás indexű ételek fogyasztására vezethető vissza. A nem megfelelő táplálkozás hatására már a kisgyermekkorban olyan változások alakulhatnak ki a szervezetben (nő a zsírsejtek száma, hormonális eltérések alakulnak ki, változik az éhség-teltség érzet stb.), amely a későbbi életkorban már nehezen korrigálhatók. Súlyos esetben a kalóriadús táplálkozás és a vércukorszint-ingadozás hozzájárulhat az ún. metabolikus szindróma, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához is.

Fogyókúra helyett közös étkezés

Bár a gyermekkori elhízásnak az élet későbbi szakaszaira is kiható következményei lehetnek, David Ludwig óva inti a szülőket attól, hogy a gyermeküket fogyókúrára fogják.

Felnőttkorban a túlsúly leadásának egyetlen módja, ha kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk, ami a leginkább kalóriaszegény diétával oldható meg.

Fejlődésben levő gyermekeknél ez azonban veszélyes lehet: az étkezéssel nemcsak energiát viszünk be, hanem számos egyéb tápanyagot (zsírokat, kalciumot és más ásványi anyagokat), amelyek hozzájárulnak a szervezet egészséges növekedéséhez. Egy olyan diéta, ami a súlyvesztésre koncentrál, ezektől is megfoszthatja a gyerekeket. Ehelyett a szakértő egy

teljes értékű étrendre történő átállást javasol, elsősorban lassan felszívódó szénhidrátokkal.

Az ideális az, ha az életmódváltás az egész családot érinti: a legjobb, ha a szülők és a gyerekek minél többször esznek közösen, egy kutatás szerint ez már önmagában egészségesebb étkezési szokások kialakulásához vezet. Azok a gyerekek, akik hetente legalább háromszor együtt étkeznek a családjaikkal, azoknál 20 százalékkal kisebb az esély arra, hogy egészségtelen ételeket fogyasztanak, és 15 százalékkal kisebb az esélye annak, hogy túlsúlyosak lesznek.

A gyerekek számára ideális étrend kialakításához érdemes szakember segítségét igénybe venni. Több hazai magánklinikán már igénybe vehetők speciális gyermek-dietetikus szakorvosok szolgáltatásai, akik tápláltsági állapot felmérésével, személyes tanácsadással, egyénre szabott étrend kialakításával is segíthetnek a családoknak.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.
Ez történik,
miután jelentkezik

További cikkeink