A cafeteriarendszer átalakítása sokat ártott az öngondoskodásnak

Bár a cafeteriarendszer év eleji átalakításából a legnagyobb figyelmet az Erzsébet-utalvány és a lakáscélú munkáltatói támogatás megszűnése kapta, a változásoknak ennél van egy, a jövőre nézve jóval fontosabb következménye is. A rendszer átalakításával a hosszú távú megtakarítást, öngondoskodást segítő juttatásokat is hátrányosan érintette.

Az idén januárban életbe lépett változások nyomán teljesen megszűnt több cafeteriaelem kedvezményes adózása, így ezeket a munkáltatóknak ma már nincs érdekük fenntartani. Jövedelemként adóznak az ételutalványon és a lakáscélú juttatásokon túl a lakbér és a diákhitel-visszafizetés támogatása, valamint az iskolakezdési támogatás. Ezek összes adóterhe 54,5 százalék (a munkavállaló számára: 5 százalék szja + 10 százalék nyugdíjjárulék + 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék; a munkáltató számára 19,5 százalék szocho és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás).

Jövedelemként kell adózni az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári juttatások után is. 2019-től a pénztári munkáltatói hozzájárulás adózik, azaz a munkáltató 21 százalékos, a munkavállaló 33,5 százalékos adót fizet utána. Mint a későbbiekben látni fogjuk, ennek ellenére sem teljesen veszett ügy az önkéntes pénztári cafeteria, bár sokkal kevésbé kifizetődő, mint korábban volt.

Tavaly még máshogy néztek ki a juttatások

Az önkéntes pénztári befizetések tavaly még a legnépszerűbb cafeteriaelemek közé tartoztak. 2018-ban a béren kívüli juttatásként adott összeg 13 százalékát pénztári befizetésként kapták meg a munkavállalók. 2017-ben a cafeteriát igénylő alkalmazottak

63 százaléka kapta a juttatás egy részét önkéntes nyugdíjpénztári számlájára, 68 százalékuk pedig egészségpénztári számlára.

Az év eleje óta azonban drasztikusan csökkent az önkéntes egészség-, illetve nyugdíjpénztári juttatások népszerűsége. A Cafeteria Trend felmérése szerint tavalyhoz képest harmadára csökkent azoknak a cégeknek a száma, amelyek a pénztári támogatásokat egyáltalán felajánlják a cafeteria rugalmas elemei között.

Tarol a Széchenyi Pihenőkártya

Az átalakítások nyertese egyértelműen az üdülőkben, éttermekben, kávézókban használható a Széchenyi Pihenőkártya, vagyis a SZÉP-kártya, ami adózás szempontjából az egyetlen valódi béren kívüli juttatás, ami megmaradt, ennek az adója tavalyhoz hasonlóan 34,5 százalék: 15 százalék szja és 19,5 százalék szocho.

A Cafeteria Trend kutatása szerint idén a cafeteriafizetések összértékén belül 54 százalékra nőtt a kártya részesedése a tavalyi 38 százalékról. Mivel a három alszámla, más néven „zseb” mindegyikén emelték az adómentesen utalható összeget (szálláshely alszámla: 225 ezer, vendéglátás alszámla: 150 ezer, szabadidő alszámla: 75 ezer), mára a teljes cafeteriaekeret kimeríthető SZÉP-kártyás kifizetésekkel.

A pihenőkártya mellett adómentes opcióként még megmaradt többek között a munkába járás megtérítése, az ingyenes védőoltás, az óvodai és bölcsődei támogatás, valamint az ajándékba adható jegyek kulturális és sporteseményekre.

Mi lesz így az öngondoskodással?

A fentiek ellenére mégsem teljesen veszett ügy az önkéntes pénztári juttatás, bár a cafeteriarendszer átalakítása mindenképpen bonyolultabbá tette a pénztári tagok életét, akik ráadásul kevesebben tudnak megtakarítani, mint korábban.

Az új rendszerben béren kívüli juttatásként kétféle módon érheti meg az önkéntes pénztári juttatás a munkavállaló számára. Az első opció az ún. célzott szolgáltatás. Ennek munkáltatói adóterhe ugyan magasabb (40,71 százalék), mint a jövedelemé, a munkavállaló számára viszont adómentes. Hátránya, hogy a befizetések egyéni helyett egy céges számlára kerülnek, amivel a munkavállalók csak bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat, vásárlásokat fedezhetnek.

A másik opció a nyugdíjpénztári tagok számára is elérhető munkáltatói hozzájárulás és adomány. Ez után a juttatás után a munkáltató és a munkavállaló is jövedelemként adózik (21+33,5 százalék),

viszont a pénztártag igénybe veheti a számára járó 20 százalékos, évente legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezményt.

Egyedi szempontok alapján dől el, kinek melyik opció éri meg. Ha célzott szolgáltatást választanánk, azt kell mérlegelni, milyen egészségügyi szolgáltatásokra lehet szükségünk a jövőben, mennyi ezek költsége, és hogy a választott pénztár ezek közül mit és milyen mértékben térít meg (ezeket a feltételeket egyedi szerződésben rögzítik a pénztárral). Nyugdíjcélú megtakarításra a munkáltatói hozzájárulás alkalmas, de fontos tudni, hogy a 20 százalékos adójóváírás azok számára is elérhető, akik a fizetésükből tesznek félre nyugdíjszámlára. Vagyis a nyugdíjpénztári tagság akkor is megérheti, ha a munkáltatónk nem ajánlja fel ezt az opciót cafeteriaként.

Jelentkezzen díjmentes és független tanácsadásunkra!

Számíthat ránk a pénzügyekben az élet legtöbb területén. Ossza meg velünk elképzeléseit, és segítünk megtalálni azt, ami a legkedvezőbb megoldást nyújtja Önnek.

További cikkeink