A 30 év alatti magyar fiatalok többsége még a szüleinél lakik

2019 április 4. Gyermek stratégia

Egyre többet lehet hallani a “mamahotel” jelenség terjedéséről Magyarországon, valamint Európában egyaránt: ez a kifejezés tulajdonképpen azt takarja, hogy egyre inkább kitolódik az, amikor a fiatalok elköltöznek otthonról, és sokszor még munkavállalóként is a szüleikkel laknak. Ugyan előfordul, hogy kényelmi szempontok játszanak szerepet ebben, mégis legtöbbször inkább anyagi okok állnak a háttérben.

Az Eurostat 2017-re vonatkozó adatai alapján a harminc év alatti magyar fiatalok 70%-a még a szüleinél lakik. Nemek szerint ez a következőképpen oszlik meg: a férfiak 80%-ra, míg a nőknek a 68%-ra igaz ez az állítás. A KSH adatai alapján az itt figyelembe vett 16 és 29 év közötti korosztályt tekintve nagyjából 1 millió 130 ezer fő érintett ebben. A “mamahotel” jelenség azonban nem csak nálunk egyre elterjedtebb, az Európai Uniós átlag is 68,2%, tehát csak minimálisan alacsonyabb, mint a mi esetünkben.

Bár a felmérések szerint egész Európára jellemző ez a jelenség, ettől függetlenül természetesen vannak különbségek: például Dániában és Svédországban a 16-29 év közötti korosztály tekintetében 40% alatti azok aránya, akik még a szüleikkel élnek, ezzel szemben Máltán és Olaszországban a 80%-ot is meghaladja – mi magyarok a középmezőnyben helyezkedünk el. Az egyes országok közötti különbségek azonban nem csak gazdasági és jóléti okokra vezethetőek vissza: a jellemző normák, értékek és szokások is nagyban befolyásolják ezt.

Korcsoportok szerint változó a kép

Ugyanakkor érdemes tovább bontani a 16-29 éves korosztályt kisebb kategóriákra, miután elég ritka, hogy egy fiatal már a középiskolai tanulmányai alatt elköltözzön otthonról, illetve egy 16 éves esetében még nem is igazán lehet azt mondani, hogy ideje lenne már önálló életet kezdeni. Éppen ebből adódik az, hogy a 16-19 évesek között egész Európában 90% feletti az arány az otthon élők tekintetében – Magyarországon is 95,50%-ról beszélhetünk.

Amióta a tanulással töltött évek kitolódnak és egyre gyakoribb, hogy a fiatalok a középiskolát követően egyetemre mennek, még a 20-24 éves korosztály esetében megjelenő 81,5%-os arány sem feltétlenül annyira meglepő – ez a Magyarországra vonatkozó adat. Bár az Európai Uniós átlag ez alatt van (76,3%), tehát összességében elmondható, hogy nálunk ebben a korosztályban jellemzőbb az otthon maradás, mint tőlünk nyugatabbra.

A 25-29 évesek helyzete viszont már figyelemreméltó: ők ugyanis már többnyire lediplomáztak, és sok esetben akár munkába is álltak, tehát itt már gyakran fizetéssel is rendelkező fiatalokról beszélhetünk. Magyarországon ebben a korosztályban minden második fiatalra igaz, hogy még otthon él, egészen pontosan 52%-uk érintett. Itt is rosszabb a helyzet, mint az EU-s átlag esetében, ahol ez 42,1%. Azonban nem csak a harminc év alattiak körében beszélhetünk a “mamahotel” jelenségről: Magyarországon a harmincas éveikben járók 27%-a is még a szüleivel lakik.

Forrás: Eurostat, 2017

Az okok a “mamahotel” jelenség hátterében

Mielőtt rátérnénk az anyagi okokra, röviden érdemes megemlíteni a fiatalok otthon maradását befolyásoló egyéb tényezőket is. Egyrészt előfordulhat, hogy szerepet játszik a bizonytalanság és a félelem a felnőtté válás következményeitől – és kár tagadni, sok szempontból kényelmes megoldás még legalább néhány évig a szülőkkel maradni akár akkor is, ha rendelkezik valaki fizetéssel. Másrészt pedig bizonyos esetekben a szülők is nehezen engedik el gyermekeiket, ezzel is megnehezítve az elköltözést.

És most térjünk rá az anyagi háttérre. Mint azt már említettük, a tanulással töltött időszak egyre hosszabb: egyre több fiatal megy egyetemre – csak tavaly ősszel például 75 230 diák nyert felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe hazánkban -, ezzel pedig sok esetben a húszas éveik közepére is kitolódhat a munkába állás. Ugyan többen is vannak, akik vállalnak munkát a tanulmányaik mellett, az ebből származó bevétel azonban általában nem elég arra, hogy önállóan eltarthassák magukat.

Azonban sok esetben a pályakezdők sincsenek egyszerű helyzetben: van, hogy hónapokba telik elhelyezkedni, valamint sokszor a kezdő fizetés sem elég arra, hogy nyugodt szívvel vághasson bele valaki a független életbe. Ezt nehezíti továbbá, hogy az albérletekért is egyre többet kell fizetni, egy saját lakás vásárlásának költségeiről már nem is beszélve. Ha pedig a szülők nem tudnak ebben anyagilag segíteni, marad a másik opció, tehát az, hogy azzal támogatják gyermeküket, hogy továbbra is otthon maradhat.

A fiatalok hozzáállása a kérdéshez

Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a még otthon élő fiatalok milyen arányban terveznek változtatni a jelenlegi helyzeten, tehát azon, hogy továbbra is a szüleikkel élnek. Ahogy látható, a többség (71%) tervezi, hogy önálló életet kezdjen, abban azonban van eltérés, hogy ki mennyire gyorsan igyekszik ezt meglépni: míg 30%-uk minél előbb szeretne albérletbe vagy saját lakásba költözni, addig 41%-uk még várna ezzel néhány évet.

Ugyanakkor a még otthon élő fiatalok 29%-a – egyelőre legalábbis – egyáltalán nem tervezi, hogy változtatna jelenlegi körülményein e tekintetben. Természetesen ezeket a terveket nagyban befolyásolja, milyen kilátásokkal számolhatnak azok, akik érintettek a kérdésben – bár hosszú távon sok nehézséget is szülhet, ha belekényelmesednek ebbe a helyzetbe.

Forrás: Fundamenta – Fiatalok lakáshelyzetét vizsgáló országos felmérés, 2017

Sokat segíthet a felkészülés arra, ha gyermekünknek szüksége lesz majd anyagi támogatásra

A fiatalok számára az, hogy belevágjanak az önálló életükbe, egyre nehezebb feladat: egyre későbbi időpontra tolódik, emellett komoly anyagi nehézségekkel is szembe kell néznie legtöbbször annak, aki a saját lábára állna. Ráadásul sokszor hiába szeretnék, a szülők sem feltétlenül tudnak hozzájárulni az induláshoz. Így jobb híján marad az, hogy akár még 30 évesen is a szüleikkel éljenek a fiatalok, ez viszont hátráltatja az önállóvá válást is.

Ugyanakkor kisebb gyermek esetében még van megoldás arra, hogy felkészülhessünk, és könnyebben támogatni tudjuk majd a felnőtt életének kezdetét. Azt, hogy félretegyünk a gyermekünk számára az állam is szorgalmazza: éppen ezért ad a 2006 óta 42 ezer forint életkezdési támogatást, és ezért született meg a Start-értékpapírszámla és a Babakötvény, mint lehetőség. Emellett pedig piaci alapon működő eszközök segítségével is van lehetőség gyermekcélú megtakarítást indítani: akár például egy banki gyermek megtakarítási számlát választva, akár biztosítók által kínált gyermek megtakarítási programokkal gyűjtögetve.

Az, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül ki melyik mellett dönt, vagy melyikeket kombinálja, az már teljes mértékben egyéni döntés. Azonban kétségtelen, hogy az, ha idejében megtakarítunk ebből a célból, később hatalmas segítséget jelenthet majd gyermekünk számára az elinduláshoz.

Kérdésed van?
Keress minket!

A GRANTIS-nál abban hiszünk, hogy mindenkinek jár a hiteles, pontos, etikus tanácsadás. Mi szeretjük érthetően megfogalmazni az apróbetűs részeket, megismertetni az embereket a lehetőségeikkel, a kockázataikkal, és akkor vagyunk elégedettek, ha ingyenes tanácsadásunk nyomán ügyfeleink pénzügyileg tudatos döntéseket hoznak. Ha neked is tanácsra van szükséged, keress bizalommal!